A sportipar új motorja: a hatékony IP-védelem


Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala „IP Hősök” kampányának következő fejezete az éves szinten már 350 milliárd dolláros iparággá vált sportiparban tevékenykedő vállalkozásokat ösztönzi arra, hogy felismerjék a szellemi tulajdon egyre kiemelkedőbb szerepét.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kiemelt figyelmet fordít a szellemi tulajdon védelmének fontosságára és annak gyakorlati előnyeire. A SZTNH a sport területén működő kis- és középvállalkozások (KKV) részére indít kampányt az oltalom megszerzésének népszerűsítésére.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) egy 2021-es tanulmányában már kimutatta, hogy azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek szellemi tulajdoni oltalmakkal, például van egy védjegy és design oltalmuk is, akár 63 százalékkal nagyobb lehet az egy főre jutó többlet-árbevétel. Ugyanakkor az európai uniós KKV-k csak 8,8 százaléka rendelkezik regisztrált szellemitulajdon-joggal, míg a nagyvállalatok esetében ez az arány 60 százalék.

Az éves szinten 350 milliárd dolláros iparággá nőtt sportipar jó példaként szolgálhat arra, hogyan is működik a szellemi tulajdon védelme a gyakorlatban. A szabadalmak innovációt serkentenek, melyek révén jobb sportfelszerelések jönnek létre. A védjegyek, márkák és formatervezési minták hozzájárulnak az események, csapatok és felszerelések egyedi identitásához. A szellemitulajdon-jogok szolgálják a licenc- és kereskedelmi szerződések alapját, amelyek hozzájárulnak a sportipar fejlődéséhez.

Az Egyesült Királyságban működő Rheon Labs, amely a veszélyes sportok kedvelőinek fejlesztett ki ütés hatására megkeményedő védőruházatot, jó példa a sportipar területén alkalmazott szellemitulajdon-jogok stratégiai szerepére. Kezdetben üzleti titkokra támaszkodtak a védelem érdekében, ám a növekvő versenyhelyzet miatt később áttértek védőruházatuk technológiájának szabadalmaztatására.  Bár ezáltal nyilvánosságra került innovációjuk, cserébe 20 évig élvezhetik a kizárólagosság előnyét, így a versenytársaknak most saját új és innovatív termékeket kell kifejleszteniük vagy kénytelenek licenszelni a Rheon Labs megoldását. Mindebből is látható, hogy a piacon mekkora jelentőséggel bírnak a szellemitulajdon-jogok az innováció ösztönzésében és a versenyképesség fenntartásában.

Számos hazai példa is bizonyítja, hogy az oltalmak megszerzése hatékonyan hozzájárul egy kis- és középvállalkozás sikeréhez. A Gepida 27 éve vezető kerékpárgyártó Magyarországon, a 2000-es évek elején az elsők között kezdtek elektromos kerékpárokat gyártani. Mára már több mint száz alkalmazottal évente 25 ezer kerékpárt értékesítenek nemcsak hazai, de további 30 export piacon is. A védjegyoltalomnak köszönhetően licencpartnerek is használhatják a Gepida márkát, ami a saját termékeik értékesítésén túl további rendszeres bevételi forrást jelent a cég számára.

A szintén magyar Hard Body Hang cég által tervezett Zig Zag mászófalat 2023-ban beválogatták az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) DesignEuropa Díj döntősei közé a kis- és feltörekvő vállalkozások kategóriájában. A cég Bécstől kezdve Grönlandon át egészen Hong Kongig számos megrendelővel büszkélkedhet. A siker egyik kulcsa, hogy a vállalat szellemi tulajdonait, beleértve a mászófal designját, már a kezdetektől fogva oltalmazzák, így védekezve a másolók és a konkurencia ellen. Ez pedig a cég jövőbeli növekedését is segíti.

Az SZTNH új kampányának célja, hogy a magyar sportipar még több kis- és középvállalkozása felismerje a szellemi tulajdon védelmének előnyeit, ami jelentős mértékben hozzájárulhat hosszútávú sikerükhöz, versenyképességük növekedéséhez és az új piaci lehetőségek kiaknázásához is.

Forrás: ipmindenkinek.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.