A strasbourgi bíróságot támadja az EMMI

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatáról ír a minisztérium.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint a strasbourgi bíróság keddi, a magyar egyházügyi törvény ügyében hozott döntésében nem vette figyelembe a jogszabályváltozások tartalmát.

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába – írták közleményükben.

Az EJEB kedden elutasította a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Korábban Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól.

Az áprilisi elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most kedden ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán.

Sérülő jogok

A bírák azt mondták ki az elsőfokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére – szögezték le.

A tárca a csütörtöki közleményében egyebek mellett annak az álláspontjának adott hangot, hogy „figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja”.

Közölték, nehezményezik, hogy a bíróság úgy marasztalta el Magyarországot, hogy érdemben nem vette figyelembe az egyházi törvény módosítását, amelyet időközben az Alkotmánybíróság sem kifogásolt.

Utaltak arra, hogy Magyarországon a vallási tevékenységet végző szervezetek használhatják az egyház elnevezést, jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának fogadására, jogosultak az általuk folytatott közfeladat ellátó tevékenység után költségvetési támogatásra, külön működési támogatást biztosít számukra a költségvetési törvény, hitoktatást végezhetnek, hitéleti célú képzést folytathatnak az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekben, a vallásos szertartások, rendezvények és körmenetek során gyülekezési jogukat korlátozás nélkül gyakorolhatják.

„bevett egyházak”

Közölték azt is, hogy a „bevett egyházakat” a közfeladatot ellátó tevékenységük után az állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatás illeti meg, hit- és erkölcstan oktatást tarthatnak az állami köznevelési intézményekben, egyházi személyeik jövedelemadó és társadalombiztosítási kedvezményekre jogosultak.

Ezzel Magyarország nemcsak európai szinten biztosítja a vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallásszabadság széleskörű gyakorlását, hanem Európában is egyedülálló mértékben támogatja őket – írták.

A magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről, amelyekről az érdekelteket és a közvéleményt is tájékoztatja – közölték.

(MTI)

---