A strasbourgi emberi jogi bíróság elítélte Svájcot az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségeinek elmulasztásáért


A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden elítélte Svájcot, amiért az ország nem tett eleget az éghajlatváltozással kapcsolatos egyezmény szerinti kötelezettségeinek, a 46 tagú Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság ugyanakkor, mint elfogathatatlant, elutasított két, egy portugál és egy francia klímaaktivisták által indított keresetet.

A strasbourgi emberi jogi bíróságon tavaly tavasszal indított pert a mintegy kétezer nyugdíjas női taggal rendelkező svájci Nyugdíjasok Klímaklubja, azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat. Az eljárás célja az volt, hogy az Európa Tanács felügyelete mellett működő bíróság kötelezze Bernt az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentésére.

Keddi ítéletében a bíróság kimondta: „kritikus hiányosságok mutatkoztak” a vonatkozó szabályozási keret bevezetésének folyamatában, ideértve azt is, hogy a svájci hatóságok elmulasztották számszerűsíteni a szén-dioxid-költségvetésen keresztül vagy más módon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó nemzeti korlátozásokat. Svájc sem teljesítette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésére kitűzött korábbi céljait – jelentették ki.

A bíróság megállapította azt is, hogy a svájci bíróságok nem szolgáltattak meggyőző indokokat arra vonatkozóan, hogy miért tartották szükségtelennek a kérelmező egyesület panaszainak érdemi vizsgálatát. Az eljárás során pedig nem vették figyelembe az éghajlatváltozásra vonatkozó tudományos bizonyítékokat, és ezzel „nem vették komolyan a panaszokat” – írta ítélete indoklásában az emberi jogi bíróság.

A strasbourgi bírói testület arról is tájékoztatott kedden, hogy mint elfogathatatlant, elutasította azt a keresetet, amelyet hat fiatal portugál klímaaktivista indított tavaly szeptemberben azzal a céllal, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kötelezzenek 32 államot. Az aktivisták az Európai Unió 27 tagállama mellett Oroszországot, Törökországot, Svájcot, Norvégiát és az Egyesült Királyságot vádolták azzal, hogy nem korlátozzák kellőképpen az üvegházhatású gázok kibocsátását, és úgy vélték, hogy ez elősegíti a globális felmelegedést, továbbá hatással van életkörülményeikre és egészségi állapotukra.

Az emberi jogi bíróság közölte, az ügyet illetően Portugália tekintetében területi joghatóság áll fenn, a többi alperes állam tekintetében azonban nem lehetett megállapítani a joghatóságot. E szerint az Emberi Jogok Európai Egyezménye vonatkozó cikkének értelmében a keresetet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani – írták. Tekintettel azonban arra, hogy a kérelmezők panaszaikkal kapcsolatban semmilyen jogi úton nem éltek Portugáliában, a kérelmezők Portugália ellen benyújtott panasza is elfogadhatatlan a hazai jogorvoslati lehetőségek kiaknázásának hiánya miatt – állapították meg.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága végezetül elfogadhatatlannak nyilvánította azt a francia beadványt is, ami szerint Franciaország nem tett megfelelő lépéseket az éghajlatváltozás megelőzésére. A francia intézkedések elmaradása a felperes szerint az élethez való jogának, valamint a magán- és családi életének, valamint az otthonának tiszteletben tartásához való jogának megsértésével járt. A strasbourgi bíróság megállapította: mivel a felperes jelenleg nem él Franciaországban, nem hivatkozhat arra, hogy az emberi jogi egyezmény vonatkozó cikke értelmében áldozata az állítólagosan elmaradt francia intézkedéseknek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. április 3.

A klímaváltozás és az emberi jogok

A kérelmezők az EJEB-hez fordultak Svájccal és Franciaországgal szemben. A kérelmezők szerint az államok megsértették állampolgáraik emberi jogait azáltal, hogy nem léptek fel elég határozottan az éghajlatváltozással kapcsolatban mérföldkőnek számító strasbourgi tárgyalásokon.
2023. február 1.

2022 az emberi jogok tükrében – Az EJEB legfontosabb döntései

Menekültek, racial profiling, push-back, Oroszország, hazatérő terroristák, szakszervezeti jogok – széles a strasbourgi döntések tavalyi palettája. A bírák a nagy horderejű ügyekben általában a felperesek javára döntöttek, erősítve az emberi jogokat.