Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Egyesült Királyság fellebbviteli bírósága múlt héten megszületett ítéletében eldöntötte, hogy a szoftverlicenceket nem lehet terméknek minősíteni.
A licenc forgalmazója azért fordult a bírósághoz, mert a brit adóhatóság terméknek minősítette az értékesített felhasználási kódokat, így a termékértékesítés után adót kellett volna fizetnie a vállalkozásnak.
A bíróságnak tehát abban kellett döntést hoznia, hogy a licencek értékesítése a brit kereskedelmi szabályok szerint termékértékesítésnek minősül-e.
Az elsőfokon eljáró bíróság megállapította a termékértékesítést. A fellebbviteli bíróság azonban nem értett egyet a döntéssel és megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, kimondva: a szoftverlicenc nem minősül terméknek.
A bíróság indokolásában az angol fogyasztóvédelmi törvényre hivatkozott, amely úgy határozza meg a termék fogalmát, hogy az egy kézzelfogható, ingó dolog. Az értékesített licencet ezzel szemben elektronikus úton bocsátották a vásárlók rendelkezésére, nem pedig egy fizikai adathordozón.
A bíróság szerint mivel a licenc nem termék, hanem egy felhasználási jogosultság, ezért arra a szellemi alkotások jogának szabályait kell alkalmazni.
A bíróságoknak egyre több szoftverrel kapcsolatos ügyben kell döntést hozniuk. A tegnapi cikkünkben olvashattak például a DNS szerepéről az igazságszolgáltatásban.
Tavaly az Európai Unió Bírósága döntött arról, hogy az olyan szoftver, amely elősegíti a kalóz tartalmak letöltését, sértheti a szellemi alkotások jogát.
Illetve a tavalyi év egyik legnagyobb horderejű ügye volt az autógyárak által alkalmazott károsanyag kibocsátási értékeket meghamísító szoftverek ügye.
[htmlbox jog_innovacio_versenykepesseg]Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
