A sztrájk nem akadályozható a koronavírus miatt Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló kérelmet a kérelem benyújtása időpontjában fennálló jogszabályok alapján kell elbírálni, és nem utasítható el az időközben megváltozott körülményekre és jogszabályokra hivatkozással.

Az alapügy

A felek a még elégséges szolgáltatás megállapítása iránti nem peres eljárásban jogosultak és kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatot tenni. Az ajánlat nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével.

A még elégséges szolgáltatás megállapítása körében a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésében rögzített korlát fennállta nem értékelhető, mivel ez nem a még elégséges szolgáltatások mértékét érinti, hanem kizárja az adott esetben a sztrájk gyakorlásának a lehetőségét.

Két szociális ágazati szakszervezet a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 4. § (2) bekezdése szerinti még elégséges szolgáltatás megállapítását kérte a bíróságtól, mivel a kérelmezettel ebben nem tudtak megállapodni.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott végzésében – a kérelmezők javaslatait túlnyomórészt elfogadva, a kérelmezett egyes észrevételeinek helyt adva – megállapította a még elégséges szolgáltatásnak a tervezett időpontjában folytatandó sztrájkra vonatkozó mértékét és feltételeit. Utalt a Kúria 1/2013. (IV.08.) KMK vélemény II/3. pontjában kifejtettekre és arra, hogy a kérelmezettnek saját javaslata nem volt. Részletesen levezette, hogy a rendkívüli jogrend járványhelyzetre történő bevezetése önmagában nem ad alapot a kérelem érdemi elutasítására, ezért arról az eljárás adatai alapján döntenie kellett.

A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla határozatának lényege szerint a még elégséges szolgáltatást az ágazat sajátosságai miatt a járványhelyzetre megállapított különleges jogrendre tekintettel, nem pedig a szokásos és átlagos élethelyzet alapján kell megállapítani.

A Kúria döntése

A kérelmezők felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A felek a még elégséges szolgáltatás megállapítása során jogosultak és kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatokat tenni. Az ajánlat nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. A kérelmezettnek az az ajánlata, mely szerint a sztrájkjog az egyes szakmai előírások teljes körű betartása és csupán az adminisztratív feladatainak részbeni felfüggesztése mellett gyakorolható, tartalmában a kérelmezők sztrájk jogának tilalmát jelentené.

Az adott esetben még a járványügyi vészhelyzet bekövetkezése, illetve bizonytalan ideig való fennállása sem eredményezheti azt, hogy egy azt megelőző időpontban benyújtott kérelem a megváltozott körülmények (járványveszély) alapján volna elbírálható. Ebből az is következik, hogy az utóbb bekövetkezett körülmények – még a megállapított elégséges szolgáltatás megtartása mellett is – eredményezhetik a konkrét (megtartott) sztrájk jogellenességét, például a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésébe ütközés miatt, vagy akár azért, mert az a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésébe ütközően visszaélésszerű lesz. Nem érinti azonban azt, hogy a kérelmet a benyújtáskori helyzetnek megfelelően kell elbírálni.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.