A sztrájk nem akadályozható a koronavírus miatt Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló kérelmet a kérelem benyújtása időpontjában fennálló jogszabályok alapján kell elbírálni, és nem utasítható el az időközben megváltozott körülményekre és jogszabályokra hivatkozással.

Az alapügy

A felek a még elégséges szolgáltatás megállapítása iránti nem peres eljárásban jogosultak és kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatot tenni. Az ajánlat nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével.

A még elégséges szolgáltatás megállapítása körében a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésében rögzített korlát fennállta nem értékelhető, mivel ez nem a még elégséges szolgáltatások mértékét érinti, hanem kizárja az adott esetben a sztrájk gyakorlásának a lehetőségét.

Két szociális ágazati szakszervezet a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 4. § (2) bekezdése szerinti még elégséges szolgáltatás megállapítását kérte a bíróságtól, mivel a kérelmezettel ebben nem tudtak megállapodni.

Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott végzésében – a kérelmezők javaslatait túlnyomórészt elfogadva, a kérelmezett egyes észrevételeinek helyt adva – megállapította a még elégséges szolgáltatásnak a tervezett időpontjában folytatandó sztrájkra vonatkozó mértékét és feltételeit. Utalt a Kúria 1/2013. (IV.08.) KMK vélemény II/3. pontjában kifejtettekre és arra, hogy a kérelmezettnek saját javaslata nem volt. Részletesen levezette, hogy a rendkívüli jogrend járványhelyzetre történő bevezetése önmagában nem ad alapot a kérelem érdemi elutasítására, ezért arról az eljárás adatai alapján döntenie kellett.

A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla határozatának lényege szerint a még elégséges szolgáltatást az ágazat sajátosságai miatt a járványhelyzetre megállapított különleges jogrendre tekintettel, nem pedig a szokásos és átlagos élethelyzet alapján kell megállapítani.

A Kúria döntése

A kérelmezők felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A felek a még elégséges szolgáltatás megállapítása során jogosultak és kötelesek komoly és szakmailag is alátámasztott ajánlatokat tenni. Az ajánlat nem irányulhat a sztrájk megakadályozására a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. A kérelmezettnek az az ajánlata, mely szerint a sztrájkjog az egyes szakmai előírások teljes körű betartása és csupán az adminisztratív feladatainak részbeni felfüggesztése mellett gyakorolható, tartalmában a kérelmezők sztrájk jogának tilalmát jelentené.

Az adott esetben még a járványügyi vészhelyzet bekövetkezése, illetve bizonytalan ideig való fennállása sem eredményezheti azt, hogy egy azt megelőző időpontban benyújtott kérelem a megváltozott körülmények (járványveszély) alapján volna elbírálható. Ebből az is következik, hogy az utóbb bekövetkezett körülmények – még a megállapított elégséges szolgáltatás megtartása mellett is – eredményezhetik a konkrét (megtartott) sztrájk jogellenességét, például a Sztrájktv. 3. § (3) bekezdésébe ütközés miatt, vagy akár azért, mert az a Sztrájktv. 1. § (3) bekezdésébe ütközően visszaélésszerű lesz. Nem érinti azonban azt, hogy a kérelmet a benyújtáskori helyzetnek megfelelően kell elbírálni.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Munkaviszonnyá változik az ételfutárok munkája?

Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. Ez egy nagy fejlemény az európai uniós jogalkotásban, melyet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője segítségével vizsgálunk meg.

2024. május 24.

Az Európai Tanács a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló új eljárásokról állapodott meg

A Tanács megállapodásra jutott , amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a bankok vagy a befektetési platformok számára Kettős adóztatás Jelenleg […]