A tárgyalás nyilvánossága kontra személyes adat
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nyilvánosságra hozható-e a bírósági tárgyaláson egy orvosi vizsgálat eredménye, ha az bizonyíték egy perben? Ki lehet-e írni a vádlottak teljes nevét a folyosóra kifüggesztett tárgyalási jegyzékben? Megnevezheti-e a perben részt vevő tanúkat, szakértőket, terhelteket az ügyvéd, a szóvivő, ha nyilatkozik a perről a sajtónak? Ilyen és hasonló kérdések merülnek fel nap mint nap a bíróságok és a sajtó munkája során, melyekre jelenleg nem létezik egységes gyakorlat vagy szabályozás. Ezért kezdeményezték szakmai szervezetek az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvényjavaslat koncepciójának kidolgozását.
Az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény megszületését az indokolja, hogy két, külön-külön megfelelően szabályozott terület, a közérdekű adatok, a tárgyalás nyilvánossága és a személyes adatok védelme a mindennapokban gyakran kerül szembe egymással, de iránymutatás híján az igazságszolgáltatásban, a médiában dolgozók saját hatáskörükben kénytelenek dönteni az ilyen esetekben.
A szegedi konferencia. Széles szakmai egyeztetéssel készül az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény koncepciója
– A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) és személyesen nekem is több konkrét ügyben kellett állást foglalnom ezen a téren az elmúlt években, számos eldöntendő kérdés merülhet fel már a tárgyalást megelőző szakaszban, de az ítélet megszületése után is – mondja Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.
A bírósági folyosóra kifüggesztett, a sajtónak elküldött tárgyalási jegyzékben szerepelhetnek-e az érintettek nevei? Mikor lehet tudósítani egy tárgyalásról, mikor lehet zárt tárgyalást elrendelni? Mi minősül tudósításnak, készülhet-e kép- és hangfelvétel vagy csak grafika? Közvetíthető-e on-line a tárgyalás? Ha nyilvános a per, hogyan kell kezelni a bizonyítás során bizonyítékként felmerülő egészségügyi adatokat, pénzügyi, banki titkokat, a szexuális bűncselekmények részleteit? Hírt lehet-e ezekről adni a médiában? Ugyanaz a védelem illeti-e meg személyes adatai tekintetében az „egyszerű” állampolgárt és a közfeladatot ellátó személyt, ha közfeladatának ellátásával kapcsolatban zajlik a per? Megoszthatja-e a közösségi oldalakon valaki saját tárgyalásának részleteit úgy, hogy abban mások személyes adatait is közli? A felvetődő kérdéseket hosszasan lehetne sorolni, és minden esetben felvetődik a kérdés: az adatok, a tárgyalás nyilvánossága a fontosabb, vagy az a tény, hogy a per résztvevője nem választhatott, hogy részt vesz-e a tárgyaláson vagy nem, ezért nem tekinthető úgy, hogy lemondott személyes adatainak védelméről.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének stratégiai céljait szolgáló kiemelt feladata a területet szabályozó törvényjavaslat koncepciójának elkészítése. Első lépcsőként a kommunikációs munkacsoport a bírói gyakorlatban felmerülő problémákat feltérképezve kidolgozott egy vitaanyagot, melyet a bírák véleményeztek, majd tavaly ősszel nemzetközi konferencián és tematikus (pl. az ítélkezési vagy a sajtónyilvánosságra koncentráló) workshopokon is feldolgoztak. A résztvevő szakemberek három témakörben 15-15 kérdésből álló, a mindennapi gyakorlat problémáira fókuszáló kérdőívet is kitöltöttek. Az így elkészült anyagot és a további, felmerülő kérdéseket öt állomásos szakmai konferenciasorozaton vitatják meg, az elsőt január közepén tartották Szegeden – vázolta a tervezet eddigi történetét Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, az OBH kommunikációs munkacsoportjának tagja.
Az ígéret szerint az újságírókat is bevonják az előkészítésbe
Az előkészítésben a teljes szakma részt vett: az OBH, a NAIH, a bíróságok, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), egyetemi oktatók, ügyészek, és a tervek között szerepel az újságírók bevonása annak érdekében, hogy a végeredmény mindegyik fél számára megfelelő legyen. Harangozó Attila kiemelte: rendkívül fontos eredmény, hogy minden érintett részt vesz a vitában, hogy érvek, ellenérvek hangzanak el, hogy felmerülnek kérdések, amelyeken közösen gondolkodnak. Péterfalvi Attila szerint például az is felvetődött, hogy meg kellene alkotni az igazságügyi adat fogalmát. Azt mindkét szakember kiemelte, mennyire fontos, hogy a konferenciasorozat végén, körülbelül egy év múlva olyan koncepció szülessen, amely figyelembe veszi az EU-s irányelveket és a hazai szokásjogot is.
Az eddigi egyeztetéseken arról is szó esett, hogy a törvény remélt megszületéséig, a jelenlegi szabályozást figyelembe véve hasznos lenne egységes gyakorlat kialakítása, hogy az érintett szakemberek azzal összhangban végezhessék mindennapi munkájukat.
