A tízéves alaptörvényt méltatták a Jogászgyűlésen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Jogászgyűlés hitet tesz a jogállamiság mellett azzal, hogy jogállamot csak jogállami módon – az alaptörvény és a jogszabályok maradéktalan betartásával – lehet építeni – közölte Bánáti János, a Magyar Jogászgyűlés elnöke és Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke az MTI-hez szombaton eljuttatott közös közleményében.

Az alaptörvény elfogadását követő tizedik évben megtartott Magyar Jogászgyűlés áttekintette az elmúlt évtized jogi relevanciával bíró változásait. A korábbi ideiglenes alkotmány helyébe a vonatkozó szabályok betartásával az ország közjogi hagyományait megőrző és a jövő generációért felelősséget vállaló alaptörvényt fogadtak el.

Fontos a közbizalom megerősítése

Magyarország alkotmányos önazonosságát és lényegi állami funkcióit megőrizve vesz részt az európai országok együttműködésének rendszerében. Az alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság.

A magyar jogrendszer elmúlt tíz évben történt megújulását és a jogászképzés színvonalának erősítését üdvözölve azt írták: a hivatásrendek és a tudomány képviselőinek bevonásával korszerű anyagi és eljárásjogi kódexek jöttek létre, új törvények és az alapjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok készültek, amelyek gyakorlati érvényesülését is áttekintette a Magyar Jogászgyűlés.

alaptörvény

Úgy fogalmaztak: a magyar jogásztársadalom képviselői mindenkor céljuknak tekintik az igazságszolgáltatásba, annak szereplőibe és valamennyi jogászi hivatásba vetett közbizalom megtartását, megerősítését.

Meghatározónak tekintik, hogy a legfontosabb jogszabályok előkészítése során a jogászi hivatásrendek időben mondhassák el véleményüket, a jogszabályok hatályba lépésére megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, és a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata során is meghallgassák véleményüket.

Konszenzuskeresésre kell törekedni

Magyarország alkotmányos, társadalmi stabilitásának és az ország versenyképességének záloga a színvonalas jogalkotás és jogalkalmazás. A jogrendszer iránti közbizalom alapja az alaptörvény és az ezen nyugvó jogrendszer stabilitása.

A vitát a demokratikus jogállam és közvélemény alkotóelemének nevezve hozzátették: a tapasztalatok alapján az eljövendő kihívásokra adott válaszoknak is a lehető legszélesebb egyetértésen kell alapulniuk, ezért törekedni kell a párbeszédre, a kompromisszum- és konszenzuskeresésre.

A Magyar Jogász Egylet (MJE) által rendezett tizenötödik Magyar Jogászgyűlést Balatonfüreden tartották csütörtöktől szombatig.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 25.

GVH-elnök: Kulcskérdés az MI széleskörű, de helyes alkalmazása

„A mesterséges intelligencia széleskörű, de helyes alkalmazása jelentős pozitív hatással lehet a hazai vállalkozások termelékenységére és versenyképességére” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az 50. Európai Versenynapon, Budapesten. Az egynapos konferencia során a kontinens versenyjogi közösségének prominens szakértői vitatták meg a szakpolitika legaktuálisabb kérdéseit, többek között a fenntarthatóság és a versenypolitika kapcsolatát és a mesterséges intelligencia jövőbeli lehetőségeit és kockázatait is. A GVH a konferencia keretében a nemzetközi közösség számára is bemutatta a mesterséges intelligencia piacelemzésének eredményeit.

2024. október 25.

Megjelent a CEPEJ igazságszolgáltatási rendszerek értékeléséről szóló 2024. évi jelentése

Az Európa Tanács égisze alatt működő, az Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Felelős Európai Bizottság (European Commission for the Efficiency of Justice, CEPEJ) az európai igazságszolgáltatási rendszerek minőségének és hatékonyságának megerősítése érdekében jött létre. Feladata, hogy elemezze az igazságügyi rendszerek elért eredményeit, feltárja a nehézségeket, és javaslatokat dolgozzon ki ezek leküzdésére, egyúttal támogatást nyújtson a tagállamoknak.