A tízéves alaptörvényt méltatták a Jogászgyűlésen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Jogászgyűlés hitet tesz a jogállamiság mellett azzal, hogy jogállamot csak jogállami módon – az alaptörvény és a jogszabályok maradéktalan betartásával – lehet építeni – közölte Bánáti János, a Magyar Jogászgyűlés elnöke és Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke az MTI-hez szombaton eljuttatott közös közleményében.

Az alaptörvény elfogadását követő tizedik évben megtartott Magyar Jogászgyűlés áttekintette az elmúlt évtized jogi relevanciával bíró változásait. A korábbi ideiglenes alkotmány helyébe a vonatkozó szabályok betartásával az ország közjogi hagyományait megőrző és a jövő generációért felelősséget vállaló alaptörvényt fogadtak el.

Fontos a közbizalom megerősítése

Magyarország alkotmányos önazonosságát és lényegi állami funkcióit megőrizve vesz részt az európai országok együttműködésének rendszerében. Az alaptörvény védelmének legfőbb szerve az Alkotmánybíróság.

A magyar jogrendszer elmúlt tíz évben történt megújulását és a jogászképzés színvonalának erősítését üdvözölve azt írták: a hivatásrendek és a tudomány képviselőinek bevonásával korszerű anyagi és eljárásjogi kódexek jöttek létre, új törvények és az alapjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok készültek, amelyek gyakorlati érvényesülését is áttekintette a Magyar Jogászgyűlés.

alaptörvény

Úgy fogalmaztak: a magyar jogásztársadalom képviselői mindenkor céljuknak tekintik az igazságszolgáltatásba, annak szereplőibe és valamennyi jogászi hivatásba vetett közbizalom megtartását, megerősítését.

Meghatározónak tekintik, hogy a legfontosabb jogszabályok előkészítése során a jogászi hivatásrendek időben mondhassák el véleményüket, a jogszabályok hatályba lépésére megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, és a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata során is meghallgassák véleményüket.

Konszenzuskeresésre kell törekedni

Magyarország alkotmányos, társadalmi stabilitásának és az ország versenyképességének záloga a színvonalas jogalkotás és jogalkalmazás. A jogrendszer iránti közbizalom alapja az alaptörvény és az ezen nyugvó jogrendszer stabilitása.

A vitát a demokratikus jogállam és közvélemény alkotóelemének nevezve hozzátették: a tapasztalatok alapján az eljövendő kihívásokra adott válaszoknak is a lehető legszélesebb egyetértésen kell alapulniuk, ezért törekedni kell a párbeszédre, a kompromisszum- és konszenzuskeresésre.

A Magyar Jogász Egylet (MJE) által rendezett tizenötödik Magyar Jogászgyűlést Balatonfüreden tartották csütörtöktől szombatig.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.