Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Azok a társaságok, amelyek nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a Gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint kell működniük.
A témában született előző bejegyzésben az RSM DTM adószakértője felhívta a figyelmet arra a törvénytervezetre, amelyet az új Ptk. hatályba lépése kapcsán tárgyal az országgyűlés.
A benyújtott módosító indítványok alapján most úgy tűnik, hogy az eredeti tervezetben megfogalmazottnál kevésbé szigorú szabályozás várható.
Több indítvány is érkezett, amely kezdeményezte annak az előírásnak a törlését, amely az új Ptk.-ban meghatározott minimális jegyzett tőkével nem rendelkező kft-k esetében kötelezővé tette volna, hogy már a 2016. március 15-ig tartó moratórium letelte előtt hajtsanak végre tőkeemelést, ha egyébként a társasági szerződésük módosítása válik szükségessé.
Ezen módosító javaslatok elfogadása eredményeként várhatóan nem lesz szükség arra, hogy az első társasági szerződés módosításkor a megemelt, 3 millió forint összegű jegyzett tőkét is teljesíteni kelljen.
A módosítás szerint azok a társaságok, amelyek élve a fenti lehetőséggel nem emelnek tőkét, a tőkeemelésig nem is alkalmazhatják az új Ptk.-t, hanem a Gazdasági társaságokról szóló, jelenleg hatályos törvény rendelkezései szerint kell működniük.
A törvényjavaslat megvitatás során érkeztek kezdeményezések arra vonatkozóan is, hogy meghosszabbítsák a moratórium határidejét és legyen illetékmentes a tőkeemelés akkor is, ha a változásbejegyzési eljárásban egyéb változás bejegyzését is kérik.
Ezek az indítványok ugyanakkor nem kaptak megfelelő támogatást, tehát úgy tűnik az érintett társaságoknak egyelőre be kell érniük azzal, hogy a moratórium lejárta előtt nem kell tőkét emelniük.
A bejegyzés szerzője dr. Szűcs Bálint, az RSM DTM Hungary Zrt. adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
