Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tulajdonfelfogásról és a tulajdonjog fogalmának történelmi fejlődéséről beszélt Lenkovics Barnabás AB-elnök és Darák Péter, a Kúria elnöke.
A klasszikus értelemben vett tulajdonfelfogás jelentősen átalakult, s a jogrendszer a tulajdonjognak inkább a szociális kötöttségeit hangsúlyozza – mondta a Kúria elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla fennállásának tizedik évfordulója alkalmából tartott összbírói értekezleten, a táblabíróságon.
Darák Péter hozzátette: a szociális kötöttség, például a közteherviseléshez való hozzájárulás révén azonban a leginkább korlátozható joggá is vált a tulajdonjog, ezért is vált szét az alkotmányjogi és a polgárjogi tulajdon fogalma. Míg az alkotmányjogi tulajdonjog inkább egy funkcionális fogalmat jelent, amelyre a mindenkori közhatalom az értékgaranciát tudja biztosítani, addig a polgárjogi fogalomban a tulajdon tárgya más, inkább nevezhető materiálisnak – fogalmazott.
Elmondta azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága például nem a tulajdon, hanem a javak fogalmát használja.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke a tulajdonjog fogalmának történelmi fejlődéséről tartott előadásában hangsúlyozta, a tulajdonjognak ember- és egyben társadalomformáló szerepe van. John Locke angol filozófusra hivatkozva elmondta: a felvilágosodás korában definiálták, hogy a tulajdon az emberi személyiség kibontakozásának előfeltétele és biztosítéka. Példaként hozta fel az ember munkáját, amely a legszentebb és legsérthetetlenebb tulajdona, mert minden más tulajdonának az a forrása, s ilyen értelemben a boldogulásának a biztosítéka.
A jelenlegi globális viszonyokat elemezve elmondta azt is, hogy meg kell vizsgálni, hogyan lehet a tulajdonjogokat gazdasági téren fenntartható irányba terelni, mert a legnagyobb kihívás, amivel az embereknek ma szembe kell nézniük, az a globális kapitalizmus „katasztrófaállapota”, a túlnépesedés és a globális felmelegedés. Álláspontja szerint a migráció ezeknek az egyik következménye.
Darák Péter az összbírói értekezletet követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az utóbbi tíz évben az emberek mindennapi életének részévé vált a jog. Példaként említette, hogy amikor a bírósági ügyek iránt érdeklődnek az emberek, az azt jelenti, hogy bíznak a bírói rendszerben. Amikor kritikákat fogalmaznak meg, az pedig azt jelzi, hogy az emberek el merik mondani a véleményüket. Hangsúlyozta: ez azért is fontos, mert visszajelzést kapnak.
Közölte: olyan oktatófilmeket készítenek, amelyekkel egy-egy ügyet bemutatva szeretnék a közvélemény elé tárni a folyamatokat és a szempontokat, amelyek alapján döntés születik a tárgyalások végén. Ilyen oktatófilm készül a West Balkán-ügy vagy a Cozma-ügy tárgyalásáról.
(Forrás: MTI)
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. |
