A végrehajtók is kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kamara értesülései szerint több végrehajtó a jogi képviselők részére még mindig postai úton küldi meg az iratokat, pedig a hatályos törvényi szabályozás alapján elektronikus úton lennének erre kötelesek.

Dr. Tóth M. Gábor, a BÜK elnöke levélben fordult dr. Takács Katalinhoz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjéhez – melyet dr. Szecskó József igazságügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárnak is megküldött – a bírósági végrehajtókkal történő elektronikus kapcsolattartás körében fennálló problémák miatt.

A Kamara értesülései szerint több végrehajtó a jogi képviselők részére még mindig postai úton küldi meg az iratokat, pedig a hatályos törvényi szabályozás alapján elektronikus úton lennének erre kötelesek. A veszélyhelyzet ideje alatt pedig még törvényi kötelezés hiányában is lényeges lenne az elektronikus kapcsolattartási forma.

A végrehajtói kar a saját maga által üzemeltetett és díjköteles rendszer (ún. Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszere – VIEKR rendszer) használatához köti az elektronikus kapcsolattartást. A Kamara álláspontja szerint az MBVK nem rendelkezik olyan hatáskörrel, ami alapján ezt előírhatja, és maga az E-ügyintézési törvény sem ad prioritást az elektronikus kapcsolattartás ezen formájára.

A BÜK elnöke ezért kérte a hivatalvezető asszony közreműködését abban, hogy – a jelen helyzetre való tekintettel is – kezdeményezze a bírósági végrehajtói kar elektronikus ügyintézési szolgáltatását üzemeltető rendszer komplex felülvizsgálatát, továbbá a nem regisztrált végrehajtók rendszerbe történő integrálását a könnyebb kapcsolattartás érdekében.

(a Budapesti Ügyvédi Kamara 595. számú hírlevele)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.