A vendéglátás lett a legkockázatosabb ágazat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Bisnode csoport az idei harmadik negyedéves elemzésében a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását és a fizetési késések alakulását vizsgálta.

Csökken a magyar vállalkozások száma, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből. A csökkenés egyik oka sajnos továbbra is a cégek nagyarányú fizetésképtelenné válása, mivel a Bisnode Bedőlési Index (csődök, felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya) ma Magyarországon 3,1 százalék, amit tovább ront a rengeteg kényszertörlési eljárás is.  

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

2014 harmadik negyedévében 9,6 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2013 azonos időszakában. Az idei harmadik negyedévben valamivel több, mint 6700 új vállalkozást regisztráltak Magyarországon, azaz ma naponta közel 75 cég alakul, míg korábban napi száznál is több új társas vállalkozás megalakulása volt jellemző hazánkban. Jelenleg így 546 ezer cég működik, ami az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 1,5 %-kal kevesebb. A hosszú éveken keresztül tartó folyamatos cégszám-növekedés Magyarországon 2013 közepén megállt, és csökkenésnek indult a vállalkozások száma. A csökkenés egyik oka, hogy a Kft. alapításhoz és működtetéshez szükséges tőke ismét 3 millió forintra emelkedett. A hatóságok is egyre szigorúbban lépnek fel az adót nem fizető, vagy nem fellelhető vállalkozásokkal szemben, és egyre több cég kényszertörlését rendelik el, és egyre több vállalkozó ellenőrzi szerződéskötés előtt üzleti partnerei megbízhatóságát, így a rosszul gazdálkodó cégek a piaci nyomás által is szelektálódnak. A vállalkozások számának csökkenését erősíti az is, hogy 2014 harmadik negyedévében 31 %-kal több cég szűnt meg valamilyen módon (felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés stb. miatt), mint 2013 azonos időszakában.

A Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből látszik, hogy a legtöbb iparágban csökkent a cégek száma. A legnagyobb mértékű csökkenés a nemfém ásványi termék gyártása, a papíriparban, a fafeldolgozás és textilipar terén történt. A majdnem minden területen jellemző cégszám-csökkenés ellenére a közigazgatásban, a vegyiparban, és az élelmiszergyártásban a vállalkozások számának növekedése még mindig 1 % felett van.

Megyei bontásban már az összes megyében csökkent a működő cégek száma 2013. október 1. és 2014. október 1. között. A legnagyobb mértékben Fejér megyében csökkent a számuk, melynek mértéke 4,4 % volt.

Jól látszik, hogy a nyugati országrészben az összes céghez viszonyítva már kevesebb cég alakul, míg keleten arányaiban több új vállalkozást hoznak létre. Az ország szétszakadásának okai között keresendő, hogy a keleti országrészben alapított vállalkozások állami támogatásban részesülnek, ezért több nyugati vagy fővárosi cég is keletre települ, vagy ott hoz létre új vállalkozást. Ezt igazolja, hogy a működő cégek átlagos számához képest Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében alakul a legtöbb cég.

Új cégalapítások aránya a működő cégek számához viszonyítva megyénként 2014 harmadik negyedévében

MEGYE	ÚJ CÉGALAPÍTÁSOK SZÁMA 2014. HARMADIK NEGYEDÉVÉBEN	MŰKÖDŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ÁTALGOS SZÁMA 2014. HARMADIK NEGYEDÉVÉBEN	ÚJ CÉGALAPÍTÁSOK ARÁNYA A MŰKÖDŐ CÉGEK SZÁMÁHOZ KÉPEST
Nógrád  megye	69	4526	1,52%
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye	231	16000	1,44%
Hajdú-Bihar megye	288	20162	1,43%
Főváros	3113	218468	1,42%
Jász-Nagykun-Szolnok megye	132	10408	1,27%
Győr-Moson-Sopron megye	247	19516	1,27%
Komárom-Esztergom megye	170	13767	1,23%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	243	20244	1,20%
Heves megye	124	10337	1,20%
Békés megye	107	9049	1,18%
Vas megye	95	9134	1,04%
Csongrád megye	166	16188	1,03%
Fejér megye	176	17173	1,02%
Pest megye	848	82936	1,02%
Bács-Kiskun megye	209	20997	1,00%
Somogy megye	102	10285	0,99%
Baranya megye	157	16334	0,96%
Veszprém megye	116	12647	0,92%
Zala megye	95	10652	0,89%
Tolna megye	57	7312	0,78%

2014 harmadik negyedévét összevetve 2013 azonos időszakával azt láthatjuk, hogy az átlagos fizetési határidő csökkent, azonban az átlagos fizetési késedelem lényegében nem változott.

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon 2014 harmadik negyedében 26 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 30 napra fizettek a cégek, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Fizetési késedelem tekintetében mindkét időszakban 20 napos átlagos késedelem volt jellemző azon vállalkozásokra, amelyek nem tudták időben kiegyenlíteni számláikat. A határidőben fizetett számlák aránya javult, mivel jelenleg a követelések 67 %-át fizetik maximum egy nap késéssel a cégek, míg egy évvel ezelőtt csupán 64 %-át.

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, az építőiparban, a vegyiparban és a papíriparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő. A legtöbbet késő szektorok listáját az építőipar vezeti 40 napos átlagos fizetési késedelemmel, míg az ingatlanügyletek (39 nap) és a papíripar (28 nap) is a legtöbbet késő három iparágban szerepel. Megyénként Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei fizetik átlagosan a legnagyobb határidővel számláikat, esetükben – a Bisnode adatai alapján – 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidő. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más megyék cégei kerülnek előre, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg, Budapest és Csongrád megye vállalkozásai késnek a leginkább – 21 nap felett – számláik kiegyenlítésével.

Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy igen értékes információ az, hogy egy cég általában határidőben vagy késve fizeti számláit. Szerencsére a gazdaságilag aktív cégek nagy részéről ez az információ ma már könnyen elérhető, így üzletkötés előtt következethetünk arra, hogy üzletfelünk feltehetően milyen fizetési morállal fogja kiegyenlíteni számláját. Ez alapján úgy alakíthatjuk a feltételeket, illetve a beszedési folyamatot, hogy utólagos fizetés engedélyezése esetén nyugodtak lehessünk kintlévőségünk felől.

Átlagos számlafizetési határidő és késedelem alakulása (napokban)

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési eljárás némileg átrendezte a felszámolások és a cégmegszűnéshez vezető eljárások számát. Korábban egyértelműen állíthattuk, hogy ha egy cég fizetésképtelenné vált, akkor előbb utóbb felszámolási vagy csődeljárás indult ellene. 2012 márciusától azonban elkezdett nőni a kényszertörlési eljárások száma, amit például abban az esetben indítanak meg, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. Ez alapján elmondható, hogy a kényszertörlések egy része is a cégek fizetésképtelensége miatt indul el, de nem a hitelezők, hanem a Cégbíróság által.

A kényszertörlési eljárások száma ugrásszerűen emelkedik. Míg 2013 harmadik negyedévében valamivel több, mint 5600 kényszertörlés indult, addig 2014 azonos időszakában már több mint 9700. Rossz hír, hogy a kényszertörlések növekvő száma mellett a felszámolások száma is nőtt. Míg 2013 júliusától szeptemberéig több mint 2700 felszámolást indítottak, addig az idei év azonos hónapjaiban már 60 %-kal többet. A végelszámolások tekintetében viszont csökkenés következett be: az egy évvel ezelőtti közel 2150-hez képest idén a harmadik negyedévben csak közel 1930 végelszámolás indult.

Felszámolások, végelszámolások és kényszertörlések számának alakulása 2013  és  2014 harmadik negyedévében

2013-ban 2,46 % volt a Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) értéke. 2014 első félévében romlott ez a mutatószám, mivel az index értéke 2,79 %-ra emelkedett, mely sajnos az elmúlt negyedévben tovább emelkedett és elérte a 3,10 %-ot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kényszertörlések száma extrém módon emelkedik, aminek egy részére szintén fizetésképtelenség miatt került sor. Ha a kényszertörlésekkel is számolnánk az indexben, úgy értéke 11,06 % lenne, ami már ijesztően magas érték. A szálláshely-szolgáltatás és az építőipar esetén pedig már 17 % fölé emelkedett a kényszertörlési eljárásokat is tartalmazó index értéke.

A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág az elmúlt 12 hónapban

2014 HARMADIK NEGYEDÉVES RANGSOR	2013 HARMADIK NEGYEDÉVES RANGSOR	SZEKTOR	2014 HARMADIK NEGYEDÉVES BEDŐLÉSI ARÁNY
1	1	Humán-egészségügyi, szociális ellátás	0,52%
2	2	Oktatás	1,11%
3	3	Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység	1,35%
4	8	Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása	1,42%
5	4	Ipari gép, berendezés, eszköz javítása	1,47%
6	14	Egyéb feldolgozóipari tevékenység	1,59%
7	5	Információ, kommunikáció	1,60%
8	7	Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás	1,64%
9	10	Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás	2,08%
10	9	Egyéb szolgáltatás	2,40%

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág az elmúlt 12 hónapban

2014 HARMADIK NEGYEDÉVES RANGSOR	2013 HARMADIK NEGYEDÉVES RANGSOR	SZEKTOR	2014 HARMADIK NEGYEDÉVES BEDŐLÉSI ARÁNY
1	2	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	5,92%
2	1	Építőipar	5,25%
3	8	Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott-áru gyártása	4,88%
4	5	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	4,42%
5	12	Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása	4,17%
6	6	Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)	4,03%
7	4	Szállítás, raktározás	3,99%
8	7	Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása	3,82%
9	10	Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása	3,74%
10	14	Bútorgyártás	3,73%

Cégek bedőlési aránya megyénként az elmúlt 12 hónapban

Mi várható az év hátralevő részében?

A cégadatokból kiolvasható jelek nem jeleznek pozitív tendenciát a gazdaság fejlődésével kapcsolatban. Rengeteg céget zárnak be, illetve sok vállalkozás kerül kényszertörlés alá is. Ennek következtében a cégek száma stabil csökkenésnek indult hazánkban, ami önmagában nem lenne negatív folyamat, mivel a lakossághoz képest eddig nagyon sok cég működött Magyarországon. Az viszont, hogy a cégek továbbra is magas határidővel és késedelemmel fizetik számláikat, arra utal, hogy sokan nem tudták üzletmenetüket stabil alapokra helyezni.

A legkockázatosabbnak mondott építőipar helyét átvette a vendéglátás, ugyanis itt vált az elmúlt időszakban a legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné, melynek oka, hogy a kereslet nem növekszik olyan mértékben, hogy a szektort életben tartsa. Vélhetően a nagyarányú NAV ellenőrzések sem kedveznek a vendéglátósoknak, ami remélhetőleg hosszabb távon egy átláthatóbb, és megbízhatóbb iparághoz járul hozzá. Addig azonban várhatóan még sok vendéglátós húzza le a redőnyt.

2015 évi előrejelzések az elmúlt hónapokban szép számmal keletkeztek. A GKI nem túl derülátó, mivel Magyarország nemzetközi megítélése negatív. Az IMF is lassulást prognosztizál 2015-re, illetve az infláció növekedését várja. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet is kedvezőtlen, illetve az orosz-ukrán válság is hatással lehet hazánk teljesítményére.

Már egyértelmű, hogy hazánkban egy kisebb cégvilág fog működni az elkövetkező időszakban. Remélhetőleg ez a csökkenés egy stabilabb és megbízhatóbb, kockázatmenetesebb cégkört fog jelenteni, amit nemcsak a külső szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált.

---