A vendégmunkás jogszabályi fogalma és új tartózkodási engedély típus


Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végeztével 2023. július 23-án kihirdetésre került a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény, mely a vendégmunkás jogszabályi fogalmát megalkotva, új tartózkodási engedély típust bevezetve tovább szabályozza a munkavállalási szándékkal Magyarországra érkező harmadik országbeli állampolgárok helyzetét. Írásunkban azt elemezzük, hogy miben jelent újdonságot a vendégmunkás-tartózkodási engedély, valamint megvizsgáljuk, hogy milyen könnyítést jelenthet a magyarországi foglalkoztatók számára az új szabályozás.

A harmadik országbeli állampolgárokat korábban is tudták foglalkoztatni a magyarországi munkaadók (főszabály szerint) összevont – azaz munkavállalási és egyben tartózkodási – engedély sikeres igénylését követően, és erre a törvény hatályba lépését követően, 2023. november 1-je után is lesz lehetőségük. Az új jogszabály alapján a vendégmunkások a harmadik országbeli munkavállalók csoportján belül egy szűkebb kategóriát képeznek, akik ugyanúgy összevont engedéllyel dolgozhatnak majd Magyarországon, habár az engedély kérelmezésének szabályai, valamint a kapcsolódó jogok és kötelezettségek némiképp eltérnek majd a „klasszikus” összevont engedélyes esetek körétől.

Vendégmunkás-tartózkodási engedélyt azoknak a Magyarországgal nem szomszédos, és az Európai Gazdasági Térségen kívül eső országoknak az állampolgárai kérelmezhetnek az új szabályozás értelmében, melyek szerepelnek majd egy külön miniszteri rendeletben; egyelőre azonban nincs arról elérhető információ, hogy melyek lesznek ezek az országok. Külön miniszteri rendelet szabályozza majd a vendégmunkások évenkénti összlétszámát, valamint a maximális létszámukat országonként lebontva. Korlátozza a jogszabály azt is, hogy mely munkakörökben lehet majd vendégmunkásokat foglalkoztatni, ennek részleteit szintén miniszteri rendeletben szabályozza majd a jogalkotó.

Azt, hogy ki foglalkoztathat vendégmunkást, viszonylag szűk körben határozza meg a törvény. Vendégmunkást foglalkoztathat egyrészt a Kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező, vagy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást megvalósító, illetve a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató, továbbá azok a munkaerő-kölcsönző cégek, akik szerepelnek az úgynevezett minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban.

Akadnak azonban olyan fontos kérdések, amelyekre az új jogszabály szövegében nem találunk világos válaszokat. Például nem derül ki, hogy a már említett éves, illetve országonkénti vendégmunkás kvóták betöltöttségét hogyan követheti majd nyomon a foglalkoztató annak érdekében, hogy tudja, mely országokból és milyen létszámban vehet (még) fel vendégmunkásokat – remélhetőleg a kapcsolódó rendeletek választ fognak adnak erre a kérdésre is. Ennél lényegesebb kérdés is felvetődik az új törvény kapcsán: abban az esetben, ha teljesülnek a megadott feltételek a vendégmunkásra nézve, dönthet-e úgy a külföldi állampolgár, illetve a foglalkoztató, hogy „klasszikus” összevont engedélyt igényel a vendégmunkás-tartózkodási engedély helyett? Ezen dilemma relevanciáját az adja, hogy vendégmunkásként foglalkoztatni a harmadik országbeli országbelieket nem minden szempontból jobb opció a „klasszikus” összevont engedélyhez képest. Előny, hogy a kérelem elbírálásához és a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadásához csak az engedély meghosszabbítása esetén van szükség szakhatósági állásfoglalásra a foglalkoztatás engedélyezése kapcsán, melyre főszabály szerint szükség van a „klasszikus” összevont engedély esetében. Az ügy elbírálására ugyan 60 nap áll rendelkezésére a hatóságnak, mely lényegesen nem rövidebb a főszabály szerinti 70 napos ügyintézési időnél, ugyanakkor a szakhatósági eljárás kiiktatása már érdemben gyorsíthatja a döntés meghozatalát, így hamarabb munkába állhat a vendégmunkás Magyarországon. További előny, hogy a foglalkoztató a munkaerőigényét a szokásos munkaerőigény-bejelentéstől eltérő, egyéb más módon is igazolhatja a vendégmunkás-tartózkodási engedély kérelmezésekor, mely adott esetben tovább rövidítheti a tényleges ügyintézési időt.

A vendégmunkás-tartózkodási engedély a „klasszikus” összevont engedélyhez hasonlóan két évre kérelmezhető első körben, hátránya viszont, hogy az első kiadástól számítva maximum három évre hosszabbítható, szemben a „klasszikus” összevont engedéllyel, melynél lehetőség van alkalmanként kétéves időtartamú hosszabbításokra. Amennyiben három évnél tovább szeretné foglalkoztatni a munkaadó a külföldi állampolgárt, akkor újabb kettő plusz egy évre kérelmezhető a vendégmunkás-tartózkodási engedély Magyarországon a tartózkodási engedély lejárta előtt, a „klasszikus” összevont engedély vagy egyéb más, nem vendégmunkás-tartózkodási engedély igényléséhez viszont mindenképpen el kell hagynia az országot a magánszemélynek, mert a vendégmunkás-tartózkodási engedély érvényességi ideje alatt más célból nem lehet tartózkodási engedélyt igényelni a törvény értelmében.

Mindenképp említést érdemel a foglalkoztató fokozott felelőssége a vendégmunkás kapcsán, melynek akár anyagi vonzata is lehet. Amennyiben a vendégmunkás nem hagyja el az Európai Unió területét a tartózkodási engedélyének lejártakor, a kiutasításával, kiutaztatásával és esetlegesen az idegenrendészeti őrizetével kapcsolatos költségeket a foglalkoztató köteles megtéríteni, ha a vendégmunkás azt nem tudja kifizetni.

További hátrány a vendégmunkásra nézve, hogy a vendégmunkás letelepedési engedélyt a későbbiekben nem kaphat, és családtagjai családi együttélés célú tartózkodási engedélyt nem igényelhetnek, ha vele tartanának Magyarországra.

Összefoglalva a leírtakat, vendégmunkást csak bizonyos, a jogszabályban meghatározott különleges státuszú cégek fognak tudni alkalmazni egyes meghatározott munkakörök esetén, és a jogalkotó meg fogja határozni azt is, hogy mely országokból, milyen létszámban érkezhetnek vendégmunkások. A szabályozás megkísérli lecsökkenteni az ügyintézési időt, ugyanakkor igyekszik megakadályozni azt, hogy a vendégmunkások az engedélyük lejártát követően más célból, legálisan vagy illegálisan az országban maradjanak. Vannak azonban lényeges nyitott kérdések, többek között a kvóták mindennapos ellenőrizhetősége.

A cikk szerzője Megyesi Dénes, a Vialto Partners Magyarország vezető menedzsere és Magyar Kata, a társaság vezető tanácsadója.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.