Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A sajtócikk címe szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest – állapította meg az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság friss határozatában megállapította: a cím nem csupán egy a sajtócikkben szereplő gondolatok közül, hanem az olvasók figyelmének felkeltésében és az írás tartalmának megragadásában központi szereppel bíró kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet. A cím a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy alperese egy országos napilap kiadója volt. A lapban megjelent egy cikk, a következő címmel: „Kényszerítés miatt nyomoznak” egy – konkrétan nevén nevezett – „püspök ellen”. A címben említett megyéspüspök az I. rendű felperes, később az alkotmányjogi panasz egyik indítványozója lett. A lap a cikk további részében úgy fogalmazott: az ügyészség kényszerítés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a megyéspüspök és a püspöki helynök „cselekedeteivel kapcsolatban”.
A felperesek jogaik védelmében a bírósághoz fordultak. Álláspontjuk szerint a lap valótlanul állította, hogy bármilyen bűncselekmény miatt nyomozás indult volna ellenük, a valóságban ugyanis a meggyanúsításukra nem került sor, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt. A cikk címe annak ellenére az egyikükkel szembeni nyomozásról szólt, hogy velük gyanúsítást nem közöltek. Többlépcsős bírósági eljárást követően a felperesek végül alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozók szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen járt el, mikor megengedhetőnek találta azt, hogy a sajtócikk címe valótlanságot tartalmazzon.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: ha a sajtócikk egésze összességében valós tájékoztatást nyújt, akkor a cikk egyes mondataiban vagy fordulataiban fellelhető kisebb pontatlanságok, valótlanságok nem nyújtanak alapot jogi felelősségre vonásra. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor a szóban forgó szempontokat eltérően kell érvényesíteni egy cikk címének megítélésekor. A sajtócikk címe a személyiségvédelmi fókuszú értékelés során nem képez egy egységet a sajtócikk többi részével.
[htmlbox karteritesi_jog]
A támadott kúriai döntésben foglalt jogértelmezésnek az a része tehát, amely szerint a cikk címében foglalt valótlanságot a cikk egészének fényében kell megítélni, nem felel meg az alkotmányossági szempontoknak. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott bírói döntést megsemmisítette. Az ügyben megismételt eljárásra fog sor kerülni, mivel az ügyben szereplő konkrét cikk jogszerűségéről való döntés továbbra is az ítélkező bíróság feladata.
A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu). A határozathoz dr. Horváth Attila, dr. Pokol Béla, dr. Szívós Mária és dr. Varga Zs. András párhuzamos indokolást csatolt.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!