Ab: alaptörvény-ellenes az OBH-elnök utasítása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly utasításban rendelkezett az integritás szabályairól, vagyis a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről, és a bírák ennek megfelelő magatartásáról. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, és több ponton alaptörvény-ellenesnek találta az Utasítást, így egyes szövegrészeit megsemmisítette. Az Alaptörvény értelmében a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nem csak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét. 

Az alkotmányjogi panaszt benyújtó bíró szerint az OBH elnökének Utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyeknek a megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez alaptörvény-ellenes, mivel az Alaptörvény értelmében a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben – ráadásul csak sarkalatos törvényben – lehet megállapítani. 

A támadott Utasítás szerint az OBH elnöke nem csak kötelező erővel bíró utasításban, hanem a bíróságokra, a bírákra, illetve az igazságügyi alkalmazottakra nézve nem kötelező jellegű ajánlásban is fogalmazhat meg olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ilyen kötelező erővel nem rendelkező, vagyis alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban nem írhatók elő olyan magatartási szabályok, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget. A testület ennek megfelelően az Utasítás ajánlásra vonatkozó szövegrészét megsemmisítette.

[htmlbox BDT]

 

A panasszal támadott Utasítás ezen felül úgy rendelkezik, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem rendelkezik, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg. Az Utasítás olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne – ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az Utasítás nem tartalmaz, és az Alaptörvény alapján nem is tartalmazhat. Az Alkotmánybíróság kimondta: a vizsgált rendelkezések, mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik. Mindezekre tekintettel az Utasítás ilyen tartalmú szabályai alaptörvény-ellenesek, ezért azokat a testület szintén megsemmisítette.

---