Ab: alkotmánysértő a Nemzeti Földalap szabályozása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő hiányos szabályozás miatt az Alkotmánybíróság (Ab) keddi nyilvános ülésén kihirdetett határozatában.

Az ügyben Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő és további 51 ellenzéki képviselőtársa fordult az Ab-hez több, a Nemzeti Földalapról szóló jogszabály alkotmányellenességét kifogásolva. Indítványuk szerint a kormány és a parlamenti többség a „Földet a gazdáknak!” programban zajlott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket.

Bár az Ab az indítvány felvetéseinek nem adott helyt, vizsgálata során észlelte: a módosított földalaptörvény nem szabályozza, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére, ezért nem zárható ki olyan költségvetési döntések sorozata, amely a földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkenti.

Az alap célja a természeti erőforrások – különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok – védelme és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított, hiányos szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bevételeknek az államadósság csökkentésére fordítása e célok megvalósítását veszélyeztesse.

Az Ab döntése szerint azonban a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.

Mindezek miatt az Ab kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná az alap kétharmados szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését. Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotási feladatának 2018. május 31-éig tegyen eleget, vagyis a 2019. évi költségvetést már ennek figyelembevételével fogadja el.

[htmlbox BDT]

 

Az Ab az ügy kapcsán leszögezte, a sarkalatosság – kétharmados – követelménye tekintetében csak az alaptörvény rendelkezései irányadók. Az Országgyűlés mint törvényhozó nem állapíthat meg az alaptörvényhez képest további sarkalatosságot igénylő tárgyköröket, ezeket csak az alaptörvény módosításával, alkotmányozó hatalmát gyakorolva teheti meg.

A határozathoz Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István fűzött különvéleményt.

A határozat az Ab honlapján teljes terjedelmében olvasható.

(MTI)

---