Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az MNB alapítványai is közpénzt kezelnek – állapította meg az Alkotmánybíróság.
Alkotmányellenes a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény adatnyilvánossággal kapcsolatos módosítása – mondta ki az Alkotmánybíróság (AB) Áder János köztársasági elnök indítványával összhangban csütörtökön közzétett határozatával.
Az AB megállapította, hogy az MNB alapítványai, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társaságai által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi szabályozás, és visszamenőleges hatályba léptető rendelkezései alaptörvény-ellenesek.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
---|
|
Az AB kiemelte: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.
Az MNB-törvényt módosító jogszabály egyrészt az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna.
Ebből következően – tekintettel az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére – e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes.
Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította.
A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. A különvélemények az MNB alapítványaira vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítását nem, csak az MNB gazdasági társaságaira vonatkozó szabályozás, illetve a hatályba léptető rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását kifogásolták.
Elutasította ugyanakkor az AB az államfőnek azt az indítványát, amely a Magyar Posta és vállalatai által kezelt adatok nyilvánosságával kapcsolatos törvénymódosítást támadta, így azt a jogszabályt Áder Jánosnak haladéktalanul ki kell hirdetnie.
Az Alkotmánybíróság az indítvány alapján azt állapította meg, hogy a módosító törvény az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adatok vonatkozásában egyrészt főszabállyá teszi a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja. Az új szabályozás a Magyar Posta, valamint irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged. A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos módosítást. Az Alkotmánybíróság ezért azt állapította meg, hogy a törvény nem alaptörvény-ellenes.
Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adatnak a nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából egyfelől aránytalan sérelmet okoz-e vagy másfelől indokolatlan előnyt eredményez-e, a rendes bíróságok feladata.
(MTI, Jogászvilág)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!