Ab-döntés a közhatalmat gyakorlók személyiségvédelméről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyiségvédelem egyes esetekben a közhatalmat gyakorlóknak is jár közügyekben – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

Az Ab egy alkotmányjogi panasszal kapcsolatban hozott döntésében, amelyet hétfőn tett közzé honlapján, megállapította: a közhatalmat gyakorlókról, a politikusokról közügyekben megfogalmazott értékítélet főszabály szerint nem lehet jogi felelősségre vonás alapja, de egyes esetekben őket is megilleti a személyiségvédelem.

Az alkotmányjogi panasz indítványozója a közösségi médiában több olyan bejegyzést tett közzé, amelyekben a helyi önkormányzat jegyzőjét bírálta. Többi között azt írta: „kérem, hogy sújtsanak le már erre a rasszista képviselő-testületre és jegyzőnőre”, illetve „számomra olyan, mintha adócsalók lennének, és ennek részese a helyi jegyző is”. Ezt követően egy közmeghallgatáson az indítványozó kijelentette, hogy „a jegyző kétszer is feljelentette őt, és a rendőrségen hamis tanúvallomást tett”.

Az eset miatt indult perben az elsőfokú bíróság becsületsértés és rágalmazás miatt elítélte az indítványozót, majd ezt a döntést mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria megerősítette.

Ezután fordult az indítványozó az Ab-hez azzal, hogy a támadott bírósági határozatok sértik a véleménynyilvánítás szabadságát, mivel az indítványozó egy közszereplővel szemben, közérdekből gyakorolt bírálatot.

Az Ab most közzétett döntésében kiemelte: a véleménynyilvánítás a közügyek vitatásával kapcsolatban különleges alkotmányos védelmet élvez. A közhatalmat gyakorlókkal és a közszereplő politikusokkal szemben közügyekkel kapcsolatban megfogalmazott értékítélet főszabály szerint nem lehet jogi felelősségre vonás alapja, de őket is megilleti a személyiségvédelem, ha az értékítélet magán-, illetve családi életüket érinti vagy a megfogalmazott vélemény az emberi méltóság korlátozhatatlan tartalmát sérti.

Az Ab határozatának indoklása szerint az emberi méltóság korlátozhatatlan tartománya kétféleképpen sérthető meg. Egyrészt azzal, ha az érintett emberi mivoltát vonják kétségbe, másrészt ha a megszólaló öncélúan támadja „a személyiség és az identitás lényegét alkotó vonásokat”. Ez a jogsértés olyan objektív alapot teremt, amelyre a bíróságok a becsületsértés büntetőjogi értékelésekor is hivatkozhatnak.

Az Ab ugyanakkor a konkrét ügyben támadott bírói döntést megvizsgálva megállapította: az nem ad számot arról, hogy a közmeghallgatáson a jegyzőre vonatkozó tényállítás milyen szempontok mérlegelésével került ki a közügyek vitájának köréből, a véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozása tehát jelen ügyben nem tekinthető alkotmányosnak. A Kúria végzése nem állt összhangban a bírói mérlegelésre vonatkozó alkotmányos követelményekkel, ezért a döntés alaptörvény-ellenes, így azt az Ab megsemmisítette.

A határozat teljes szövege elérhető az Ab honlapján. A határozathoz három alkotmánybíró – Czine Ágnes, Pokol Béla és Szívós Mária – csatolt különvéleményt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.