AB-döntés a rendőrök fotóiról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendőrök képmásáról készült sajtófotóknak, videóknak az érintettek engedélye nélküli közlését tiltó bírósági ítéleteket – köztük kúriai döntést – semmisített meg kedden nyilvánosan kihirdetett két határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

A bíróságok korábbi gyakorlata szerint a nyilvános helyen munkájukat végző rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, így róluk felismerhető fotó csak a beleegyezésükkel készíthető és hozható nyilvánosságra.

Az Ab ugyanakkor hivatkozott a többi között egy 2014-es, hasonló ügyben hozott döntésére, amelyben már kimondta, hogy a rendőri intézkedésről az érintett engedélye nélkül készült képfelvétel nyilvánosságra hozható, ha nem öncélú, azaz a jelenkor eseményeiről szóló szabad tájékoztatáshoz kötődik, a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó. Kivétel lehet, ha az emberi méltóság sérelmét okozza a közlés, például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.

Az Alkotmánybíróság rámutatott: „a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló, képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel kell feloldani, és azt kell vizsgálni, hogy a személy képmása, ennek a nyilvánosságra hozatala a jelenkor történéseinek bemutatása, illetve a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás körébe tartozik-e”.

Az alkotmányjogi szempontból lényeges mérlegelésnek tehát a sajtószabadság és az emberi méltósághoz való jog ütközésének megítélésére kell koncentrálnia.

 

A két elbírált alkotmányjogi panaszban egy médiaszolgáltató és egy hírportál a szabad véleménynyilvánításra és a sajtó szabadságára hivatkozva kérte az Ab-tól bírói ítéletek, kúriai, ítélőtáblai és törvényszéki határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. A kifogásolt döntésekben megállapították a bíróságok a személyiségi – képmáshoz fűződő – jogok sérelmét a nyilvános helyen intézkedő rendőrről készült fotónak, videónak az érintett hozzájárulása nélküli közzététele miatt.

Az egyik indítvány szerint ugyanakkor a rendőrökről – mint közhatalmat gyakorló személyekről – hivatásuk gyakorlása közben készített képmás és annak közzététele esetén az vizsgálandó, hogy a fénykép közzététele érinti-e az emberi méltósághoz való jogot. Ha nem merül fel erre utaló körülmény, akkor a véleménynyilvánításhoz való jog szükségképpen sérül azáltal, ha a sajtót jogszabály vagy az annak nyomán kialakított joggyakorlat automatikusan, egyedi mérlegelést nem tűrve tiltja el a véleménynyilvánítás ezen formájától. Az indítványozó szerint európai joggyakorlatban példátlan az, hogy a sajtónak az intézkedő rendőr arcmását csak beazonosításra alkalmatlan módon jogszerű közzétennie.

Az Ab rámutatott: a jogértelmezés során figyelembe kell venni, hogy egyetlen személy látható-e a képen, mert ekkor általában nem érvényesül a jelenkor történéseinek bemutatásához fűződő érdek. Ám kivételesen még ilyen esetben is fennállhat a jogos érdek, ennek igazolására azonban a feleknek megfelelő módot kell adni a perben.

Az egyik ügyben az eljáró bíróság azt fejtegette, hogy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban a tájékoztatás csak „akkor tart számot közérdeklődésre, ha annak során az eljárási szabályokat nyilvánvalóan megszegik”. Az Alkotmánybíróság szerint ez egyáltalán nem következik az alaptörvényből. A sajtó a jelenkor közérdeklődésre számot tartó eseményeiről akkor is közvetíthet, ha azok semmilyen jogellenességet nem tartalmaznak.

Az Ab hivatkozott a korábbi hasonló ügyben hozott döntésére, amely szerint rendes bíróságra tartozó kérdés polgári ügyben, hogy milyen eseményt tekint közszereplésnek, közéleti szereplésnek, milyen felvételt minősít tömegfelvételnek vagy a személyiségi jogokat sértőnek a polgári törvénykönyv alapján. Az Alkotmánybíróság leszögezte: az alkotmányos jelentőségű, de bírósági hatáskörbe tartozó jogszabály-értelmezést nem végezhet el a bíróságok helyett.

Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ha a bíróság jogerős ítéletében nem tartja tiszteletben az alaptörvény autentikus értelmezését, akkor az Ab feladata az ilyen ítéletek elleni indítványok esetén alkotmányjogi panasz keretében a döntés felülvizsgálata és szükség esetén megsemmisítése.

A döntésben részt vevő tíz alkotmánybíró közül kettő fűzött különvéleményt a határozathoz: Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla.

(MTI)

---