Atlatszo.hu: Magyarország tavaly az Európai Ügyészség 80 nyomozásában volt érintett
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését – olvasható az atlatszo,hu-n.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az AB határozata szerint alkotmányos módon avatkozott be a szerződési szabadságba a jogalkotó.
Elutasította az Alkotmánybíróság kedden azokat a kérelmeket, amelyek a deviza- vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányulnak – közölte a testület.
Az AB-hoz több száz alkotmányjogi panasz érkezett az ügyben – írták. A magánszemély adósok által benyújtott kérelmek vizsgálata során az Ab azt állapította meg, hogy a kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja az adósok megóvása volt az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől. A beavatkozásra azért is szükség volt, mert a deviza- vagy devizaalapú kölcsönszerződések magas hányada a hitelezők számára – és így a pénzügyi rendszer egészének stabilitására – is kockázatot jelentett – olvasható a közleményben.
Az AB határozata szerint alkotmányos módon avatkozott be a szerződési szabadságba a jogalkotó. Hangsúlyozta azonban az Alkotmánybíróság azt is, hogy a forintosítás kötelezővé tételével a jogalkotó nem határozott konkrét szerződések vagy szerződési kikötések érvényességéről, tehát nem döntött el egyedi jogvitákat, folyamatban lévő bírósági eljárásokat.
A határozathoz Lévay Miklós, Pokol Béla és Salamon László párhuzamos indokolást csatolt.
A döntés tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege szerint több száz beadvány érkezett e témában a testülethez, az indítványozók (fennálló vagy már felmondott deviza- vagy devizaalapú szerződés alanyai) többsége azt kifogásolja, hogy a jogalkotó – szerintük a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot megsértve – az árfolyamváltozás terheit a kölcsönt felvevő adósokra hárítja.
A testület döntése megemlítette: egyes előírásokkal kapcsolatban a panaszosok nem terjesztettek elő a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességére vonatkozó okfejtést, és a jogszabály hatálya alá tartozó szerződések ilyen módosítását kifogásolva lényegében kizárólag azt sérelmezték, hogy a forintosítás törvényben meghatározott árfolyama következtében az árfolyamkockázatot nekik kell viselniük.
Ebben a kérdésben – amely a szerződő felek közötti jogvitának minősül – csak a polgári bíróság dönthet ítélettel – fogalmaztak a határozatban.
Azt írták: a szerződési szabadság – mint a magánautonómia, akaratszabadság kifejeződése – magában foglalja a szerződéskötési szabadságot, tehát annak a szabadságát, hogy a felek a jogszabályi keretek között szabadon eldönthetik, akarnak-e egyáltalán szerződést kötni, és ha igen, kivel (partnerválasztás szabadsága), illetve milyen formában (szerződési típusszabadság), milyen tartalommal (diszpozitivitás elve). Emellett a felek szabadsága arra is kiterjed, hogy a szerződés módosításáról vagy a szerződéses kapcsolat megszüntetéséről határozzanak.
A testület döntése arra is kitért, hogy a megkötött szerződésekből származó jogok és kötelezettségek utólagos, jogalkotói aktussal történő módosítása – a devizában fennálló tartozás forintkövetelésre átváltásának kötelezettsége – tehát egyértelműen beavatkozást jelent a szerződési szabadságba. Ez az intervenció azonban nem feltétlenül alaptörvény-ellenes.
A testület egyben emlékeztetett 1991-es határozatára, amely szerint „minden olyan szerződés, amelyet a szerződés megkötését követően nem rögtön teljesítenek, bizonyos fokú kockázatot jelent a felek számára. A szerződéskötést követően ugyanis olyan változások állhatnak be, amelyek eredményeként a szerződés gazdasági egyensúlya teljesen felborulhat, de legalábbis jelentős aránytalanságok következhetnek be. Ha ezeket a szerződő felek megállapodásukkal, szerződésmódosításukkal nem tudják rendezni, ezek kiküszöbölése ugyancsak a szerződésekbe történő beavatkozást teheti szükségessé.”
Hozzátették: az esetleges jövőbeni árfolyammozgások kiszámíthatatlansága olyan bizonytalanságot jelentett az adósok számára, amely – az érintettek nagy számára is tekintettel – további, társadalmi méretű anyagi és szociális károk bekövetkezésével fenyegetett. Ennek elkerülése alkotmányos alapot adhatott az – elsősorban fogyasztóvédelmi célú – jogalkotói beavatkozásra (a forintosítás elsődlegesen az adósok érdekében történt, hiszen őket
mentesítette az árfolyammozgások jövőbeni kockázataitól).
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
---|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. |
Hangsúlyozandó, hogy a forintosítás előírásával – az alkotmányjogi panaszosok érvelésével ellentétben – a jogalkotó nem döntött el egyedi jogvitákat, nem határozott egyedi szerződések (szerződési kikötések) érvényessége/érvénytelensége tárgyában – olvasható a döntésben.
A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését – olvasható az atlatszo,hu-n.
Először születtek uniós szintű szabályok a nemi alapú erőszak megelőzésére és az áldozatoknak, különösen a nőknek és a családon belüli erőszak áldozatainak a védelmére.
A képviselők jóváhagyták a platform-munkavállaló jogainak megerősítését célzó új szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!