Adatváltozás a cégnél: jelezni kell az önkormányzatnak is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran elfelejtik  a vállalkozások képviselői, hogy az önkormányzati adóhatóságnál is be kell jelenteni, ha a cég adataiban változás következik be. Ezt nem mindig egyszerű megtenni: például a Fővárosi Önkormányzat Adóhatósága nem készített kitöltési útmutatót a bejelentés/változás-bejelentés nyomtatványhoz, amit ezért nem lehet jól kitölteni, sőt a nyomtatvány egyes kérdései érthetetlenek.


Néhány évvel ezelőtt ez a feladat még viszonylag egyszerű volt, – feltéve, hogy nem egy néhány ezer fős település önkormányzatánál kellett intézkedni, – mert az illetékes önkormányzat honlapjáról letöltöttük az általuk előírt változás-bejelentési nyomtatvány, kitöltöttük, aláírtuk és postán beküldtük. A nagyobb városok önkormányzatánál még kitöltési utasítás is volt. Maga a bejelentkezés pedig, – amikor először jelentkezünk az önkormányzati adóhatóságnál, – egy másik nyomtatvány (bejelentkezés) segítségével volt teljesíthető.

Mostanra több önkormányzat is összevonta ezt a két nyomtatványt, ami nem lenne baj, ha lenne mellé kitöltési utasítás. Tudniillik enélkül nem tudjuk, hogy melyik rovatot kötelező kitölteni egy változás bejelentése esetén. Az állami adóhatóságnál már egészen jól működik az ilyen rendszer. Miért nem kér tőlük tanácsot a Fővárosi Önkormányzat Adóhatósága? Náluk ugyanis nincs kitöltési útmutató a bejelentés/változás-bejelentés mellett. Ennek következtében nem lehet jól kitölteni, sőt egyes kérdések egyenesen érthetetlenek.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Miért nem lehet kitölteni a Budapest Főváros Önkormányzatának említett 6 oldalas nyomtatványát (bejelentés/változás-bejelentés 2013-01)?

  • Nem tartalmazza a változásra vonatkozó dátumot.
  • Az adóalanyra vonatkozó nyolcféle adatból melyiket szükséges kitölteni változás esetén? (Feltételezhetően a vállalkozás nevét, adószámát, hiszen valahogyan azonosítani kellene. A Budapest Főváros által bevezetett folyószámla-számnak nincs rovata.)
  • A már bejelentett bankszámla megszüntetésére nincs rovat. (Nehezen képzelhető el, hogy a bank az önkormányzatot is értesíti a vállalkozói bankszámla megszüntetéséről úgy, mint az állami adóhatóságot, hiszen nem tudja a telephelyek adatait. Tehát az önkormányzatnál az egyszer bejelentett bankszámlát soha nem lehet törölni?)
  • A vállalkozás pénzforgalmi bankszámlaszámát a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet közli az állami adóhatósággal, a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével. A bejelentés határideje, a bankszámla megnyitását és megszüntetését követő hónap 15. napja.
  • Az induláskor bejelentett tulajdonosok törlésére – változás esetén – nincs lehetőség. Ha mindig bejelentjük az új tulajdonosokat, de a régieket nem tudjuk törölni, akkor a tulajdoni részaránynak sincs semmi értelme.
  • A legjobb mondat a fővárosi nyomtatványon: „A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaként jogosult vagyok rá és igénybe kívánom venni az önkormányzat által biztosított adóalap mentességet.” Budapest honlapján az önkormányzati iparűzési adó rendelete egységes szerkezetben nincs meg 2013 szeptemberében. Egy 2012. évi kiadvány van ugyan, – összedolgozva a helyi adókról szóló törvénnyel, – de nagyon nehezen kezelhető, és honnan tudjam, hogy jelenleg is hatályos-e? Az említett adókedvezményt a nehezen kezelhető 24 oldalas kéthasábos formában nem találtam. Megjegyzem még, hogy 2013. január 15-én még nem is létezett a folyó évre vonatkozó bejelentési nyomtatvány, amin a KATÁ-sok bejelenthették volna választásukat.

Mindezek alapján véleményem szerint könnyen megállapítható, hogy a fővárosi nyomtatvány változás-bejelentésre használhatatlan. Pedig ezen a területen rengeteg adózó van. A 2013-01-es nyomtatványon a változások zömét nem tudjuk bejelenteni.

Milyen változásokat kell bejelenteni?

Milyen változásokat kell bejelenteni a vállalkozásoknak az önkormányzatok számára? Erre a kérdésre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 23.§-a ad választ, amely kötelezi az adózót arra, hogy az állami adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság részére minden olyan változást jelentsen be – az általuk előírt nyomtatványon – amely az adókötelezettségét érinti, és a cégbíróság vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartása arról nem köteles értesíteni. Ez egy nagyon általános megfogalmazás.

Az Art. csak annyiban konkretizálja a változásként bejelentendő adatok körét, hogy két másik paragrafusra utal, – melyek a bejelentésre vonatkoznak, – azzal a kitétellel, hogy „adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. §-ában felsorolt adatok változása”. Ez a rendelkezés nem konkretizálja azt a kérdést, hogy az önkormányzati adóhatóságok részére mely változásokat kell bejelenteni. Pedig az általuk kezelt és számukra szükséges adatok köre lényegesen kisebb az állami adóhatóságénál.

Leegyszerűsítve tehát annak az adatnak a változását kell bejelenteni, amit az önkormányzati adóhatóság a saját nyomtatványán feltüntet. Néhány esetben talán kérdéses annak szükségessége, de hát ez van. Most már csak az összevont nyomtatvány (bejelentés és változás-bejelentés) kitöltési útmutatóját és a hatályos önkormányzati rendeletet kellene megjelentetni!


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

Milyen lakásra vehető fel jövőre hitel 10 százalékos önerő mellett?

Megjelent az MNB rendelet, amely bemutatja, hogy a lakásvásárlók, épírkezők, otthonukat felújítók milyen feltételekkel kaphatnak 2025-től energiahatékony ingatlanra 10% önerő mellett lakáshitelt. Az előzetes várakozásoknak megfelelően bizonyos esetekben a jövedelmet is nagyobb mértékben terhelheti meg a kölcsön törlesztőrészlete – olvasható a Bankmonitor közleményében.

2024. november 12.

A magyarok nagy részének fogalma sincs a jogairól, ha őrizetbe vennék

A lakosság háromnegyede nincs tisztában azzal, hogy milyen jogai vannak, ha esetleg letartóztatnánk, házkutatást tartanának nála vagy beidéznék gyanúsítottként a hatóságok egy bűncselekmény kapcsán – mutat rá a Ragány Ügyvédi Iroda és az Opinio piackutató közös reprezentatív felmérése, olvasható a Jogászvilághoz eljuttatott közleményben.