Nyilatkozatot olvastak fel a volt főrendőrök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kérdésekre sem Bene László, sem Gergényi Péter nem válaszolt. Feladatukat jól látták el, a tévészékháznál nem lehetett parancsnokot cserélni – állították.


A főkapitány külföldön volt

Bene László volt országos rendőrfőkapitány a volt rendőri vezetők büntetőperének csütörtöki tárgyalásán úgy nyilatkozott, a 2006-os őszi események során eleget tett vezetői kötelezettségeinek, és nem követett el bűncselekményt.

A Fővárosi Törvényszéken a nyugalmazott rendőr altábornagy, elsőrendű vádlott azt mondta, 2006 őszi – megfogalmazása szerint – zavargások során addig sosem látott eseményeket tapasztalt a rendőrség. Úgy értékelte, a rendőrség az akkori eseményeket követően szembenézett a hibáival, rövid idő alatt képes volt azokat kijavítani, és a folyamat azóta is tart. Hangsúlyozta: az egész megújulást jelentő folyamat a nyilvánosság előtt zajlott.

Bene László rövid nyilatkozatot tett a bíróság előtt, kérdésekre nem kívánt válaszolni.

Leszögezte: úgy látja, hogy a vezetői kötelezettségeinek eleget tett. Azt mondta, biztos hozott olyan döntést, amit határozottabban kellett volna képviselnie, de bűncselekményt nem követett el.

A szeptemberi eseményekkel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy külföldön szolgálati úton volt akkor, így közvetlen tapasztalata nincs a történtekről. Hozzátette: amikor telefonon értesítették, megszervezte hazautazását. Visszaérve áttekintette a készült jelentéseket, továbbá meghallgatta a beosztottjait és arra a következtetésre jutott, hogy azonnali szakmai intézkedésekre van szükség. Ennek részeként kezdte meg az eseményeket kivizsgáló bizottság megszervezését.

Azt mondta: ebben az időszakban a szolgálati érdek az volt, hogy a szakmai hibákkal szembe tudjanak nézni és a rendőrség törvényesen és szakszerűen tudja kezelni a további eseményeket. Ismertette: a vizsgálóbizottság jelentését novemberben kapta meg, azt Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánynak átadta tanulmányozásra, valamint az irányító, akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak is megküldte, amely nem reagált annak megállapításaira, ahogy az ügyészség sem.

Nem a rendőrség, hanem az akkori miniszter (Petrétei József) minősítette választási gyűlésnek az eseményt, a rendőrség ennek megfelelően készült fel – szögezte le Bene László. Úgy vélte, elöljárói kötelezettségét nem szegte meg, mivel megtette a szükséges és indokolt intézkedéseket. Azt is hozzátette, hogy később kidolgozták a tömegoszlatások módszertanát, illetve a szolgálati ágak együttműködési rendszerét, korszerű eszközök beszerzésére tettek indítványt, valamint a rendészeti iskolák tanulmányi anyagába is beépítették a tapasztalataikat. A vezetői állomány számára nemzetközi tapasztalatokat is bemutató képzéseket, a csapatszolgálati állománynak pedig pszichológiai képzéseket szerveztek.

Úgy vélte, az intézkedések hatása gyorsan érzékelhető volt, már 2006 októberében sokkal egységesebb volt a rendőrök fellépése. Megjegyezte, „nem feledve az egyes rendőrök jogsértő magatartását” a sajtó és a közvélemény is pozitívan fogadta a fellépést. Áttörésnek a március 15-i intézkedéseket nevezte, szerinte ekkor már kézzelfogható eredményeket tudtak felmutatni és a jelenlegi kormánypártok is elismerték hatékony fellépésüket.

Beszélt arról is, hogy intézkedések történtek a jogsértők felelősségre vonására, mintegy 50 órányi videoanyagot néztek meg, nyolc ügyben tettek feljelentést, megadtak minden tőlük telhető adatot az állampolgárok, valamint a jogvédő szervezetek feljelentései alapján.

A rendőrség azonosító jelvényei kapcsán azt mondta: téves jogszabály-értelmezés miatt rossz gyakorlat alakult ki, amit egyébként addig senki sem kifogásolt. A bevetési és a gyakorló öltözéken hanyagolták a jelvényeket, amelyek amúgy alkalmatlanok voltak a viselésre. Megjegyezte, hogy egy televíziós csatorna mutatott is be október 23-án elhagyott jelvényeket. Felidézte: október 23. előtt ellenőriztette a jelvényeket, és azt a jelentést kapta, hogy mindenki viseli azokat. Ezzel ellentétes adatot, információt nem kapott.

Az események után, 2006. november 3-án új utasítást adott ki a jelvényekkel összefüggésben, ami pontosította a szabályokat. Megkezdték például az azonosító szám sisakokra festését, amelynek ötlete Dobozi Józseftől, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnokától, a per harmadrendű vádlottjától származott – ismertette.

Bene László és Gergényi Péter

Gergényi: nem lehetett parancsnokot váltani

A 2006-os őszi események során a Magyar Televízió székházánál akkor sem tudtunk volna parancsnokot cserélni, ha akartunk volna – mondta Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy a tárgyaláson. A volt budapesti rendőrfőkapitány ezt a kialakult helyzettel indokolta, amit „a hihetetlen agresszív túlerőnek” tulajdonított. Hozzátette: 2006 szeptemberében a rendőrség személyi állománya nem volt felkészülve „ilyen durván törvénysértő, agresszív és súlyos támadásokra”.

Gergényi Péter alaptalannak nevezte az ügyészség vádját és úgy vélte, nemhogy szándékos bűncselekményt nem követett el, de még gondatlant sem. Bene Lászlóhoz hasonlóan Gergényi Péter is rövid nyilatkozatot tett a bíróság előtt, kérdésekre pedig nem válaszolt.

Azt mondta, a titkosszolgálatoktól sem kaptak figyelmeztető tájékoztatást, amit az bizonyít, hogy az országos rendőrfőkapitány külföldre utazott a „zavargások” bekövetkezése előtt. Úgy vélte, ha lett volna erről információjuk, Bene László nem utazott volna el.

Az állomány kiképzetlen volt ilyen esetekre, a meglévő elavult technika nem volt alkalmas szinte semmire se – fogalmazott a volt fővárosi rendőrfőkapitány. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyszerre sok helyen – a Parlamentnél, a Magyar Rádiónál, a Köztársaság téren, a Sándor-palotánál, a képviselői irodaháznál és a miniszterelnöki rezidenciánál – kellett a biztosítást megszervezni.

„A tévészékház védőinek szorult helyzetét a biztosítás parancsnoka érzékelte, kerültek is erők átcsoportosításra, azonban a hatalmas túlerővel szemben ezek az egységek semmiféle eredményt nem tudtak elérni” – fogalmazott. Hozzátette: elsősorban a Parlament védelmét, de a többi objektumét sem lehetett tovább csökkenteni, hiszen „az igen nagy létszámú tömeg részben támadta már a képviselői irodaházat, részben a parlamentnél is agresszív, támadásra utaló magatartást tanúsított”.

M. Gáborral, a biztosítási osztály vezetőjével, a per negyedrendű vádlottjával összefüggésben azt mondta: az összes budapesti, úgynevezett nagybiztosítást ő parancsnokolta, elöljárója szerint kiválóan. Hozzátette: a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ő rendelkezett a legnagyobb rutinnal, a legnagyobb gyakorlattal, ezért őt bízták meg a tévészékházban levő rendőri erők parancsnokának.

Gergényi Péter úgy fogalmazott, hogy hitelt érdemlő információi ma sincsenek M. Gábor helyszínparancsnoki tevékenységéről, az események alatt pedig „zéró információja volt”. A történteket az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálta, az eljárás dokumentumait azonban nem ismeri, nem kapta meg betekintésre.

Szerinte beosztottja kvalitását és képességeit jól mutatja, hogy jóval az események után, 2007-ben, miután őt az akkori miniszterelnök eltávolította a rendőrségtől, M. Gábort az új rendőri vezetés előléptette és az összes biztosítandó eseményt továbbra is rábízták. Gergényi Péter arra is rámutatott, hogy „a kormányváltás utáni legújabb vezetés is ugyanezt a gyakorlatot követte és folytatta, ismét magasabb beosztásba került az alezredes”.

A volt rendőrfőkapitány arról is beszélt, hogy a tévészékházat illetően nem a sajtóból értesültek az eseményekről, hanem a saját csatornáikra támaszkodtak. Ezek az információs csatornák azonban nem adtak teljes képet a történésekről. Hozzátette: a HírTV felvételeit is csak jóval az eseményeket követően ismerte meg.  Hangsúlyozta: a nagyon szorult és bonyolult helyzetben mindannyian tudásuk legjavát igyekeztek adni a törvények és jogszabályok betartása mellett és nemcsak akkor, hanem a későbbiek folyamán is Bene László országos rendőrfőkapitánnyal együtt.

A tárgyalás első napjáról, a rendőrségi vezetők elleni vádakról itt olvashat részletesen.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.