Áder aláírta a Stop Sorost


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megjelent a Magyar Közlöny csütörtöki számában az alaptörvény hetedik módosítása valamint az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag, miután Áder János államfő aláírta azokat.


A köztársasági elnök a jogszabályok aláírásával kapcsolatban nem tett nyilatkozatot, korábban, az alaptörvény negyedik módosításának elfogadásakor azonban közleményben tette egyértelművé: alkotmányos kötelezettsége az alkotmánymódosítás aláírása. Az alaptörvény nem ad lehetőséget az államfőnek arra, hogy a módosítást megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérje.

Áder János akkor idézte az alaptörvényt, amely szerint a köztársasági elnök az alaptörvényt vagy annak módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

Az alaptörvény hetedik módosítása kimondja, hogy az állam és annak minden szervének alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, de azt is rögzíti a változtatás, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakorlás alkotmányban rögzített szövege is: a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Szerepel ezentúl az alaptörvény szövegében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező idegen állampolgár Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

Eddig nem szerepelt az alaptörvényben az, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.  

Jogi védelmet kapott az otthon nyugalma: az alaptörvény hatályos szövege lehetővé teszi, hogy törvény vagy helyi önkormányzat a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részén jogellenessé minősítheti az életvitelszerű közterületi tartózkodást.

Az alkotmánymódosítás létrehozta a külön közigazgatási bíráskodást is.

Az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Aki ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A „Stop Soros” változtatott továbbá az államhatárról szóló törvényen, amely így kimondja: azok, akik határvédelemmel és államhatár rendjével összefüggő bűncselekmények elkövetése miatt eljárás alatt állnak, nem tartózkodhatnak a határvonaltól számított 8 kilométeres sávban.

Az Országgyűlés mindkét előterjesztést a múlt héten fogadta el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága