Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A köztársasági elnök sérelmezte, hogy a jogszabályt nem nem véleményezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a családi gazdaságokról szóló törvényt az Országgyűlésnek szerdán. Az államfő erről szóló levele az Országgyűlés honlapján olvasható. Ebben kifejti: a jogalkotó előzetesen nem egyeztetett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (NAIH), holott a családi gazdaságok üzemi formáit és működését szabályozó törvény több rendelkezése adatok nyilvántartására, kezelésére irányul.
Az információszabadságról szóló törvény értelmében ugyanakkor a NAIH véleményezi az adatkezelést érintő jogszabályokat, a többi között a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében.
Áder János azt is megállapította, hogy a törvény sem az őstermelői, sem a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartását illetően nem tartalmazza az adatkezelés célját, holott az infotörvény ezt is előírja.
Az államfő emellett megállapította, hogy a jogszabály nyilvános közzétételt ír elő olyan adatokra, amelyek az infotörvény értelmében speciális védelmet élveznek, így nem nyilvánosak, nem tehetők közzé. Ilyenek a családi és utónév, a születési családi és utónév, a születési hely, a születési idő valamint az anya neve.
A jogszabályt november 17-én fogadta el kétharmados többséggel az Országgyűlés. Annak értelmében egyszerűsödne a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők, illetve családi gazdálkodók működésének jogszabályi háttere.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
