Áder javaslatára változhat a jogalkotási törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változtatást kezdeményez a tavaly novemberben elfogadott, ám az államfő által megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldött jogalkotási törvénymódosításon a törvényalkotási bizottság.

A parlamenti testület a csütörtöki ülésén egy olyan módosítást fogadott el, amely törölné a jogszabályból az Áder János által vitatott részt. Egyben azt is kezdeményezik, hogy a törvény március 15-én lépjen hatályba.

A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a novemberi módosítás a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezi, ami bizonytalanságot okozhat a jogszabály-előkészítés során. Álláspontja szerint a jogalkotási törvény új pontja – amely kimondja, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról – lényegében egy taxatív felsorolás arról: az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik – írta -, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.

Az alkotmány viszont úgy szól: az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez pedig – hívta fel a figyelmet Áder János – egyértelműen szélesebb kört ölel fel a jogalkotási törvény említett pontjába foglalt két tárgykörnél.

A jogalkotásról szóló törvénynek a hetedik alaptörvény-módosítással összefüggő változtatását Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztette a Ház elé azzal a fő céllal, hogy a jogszabálytervezetekhez tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen.

A bizottság módosítást fogadott el a vagyonkezelő alapítványról szóló javaslathoz is. Ennek értelmében az alapítvány, bár bizalmi vagyonkezelésbe vehet vagyont, mivel azt csak az alapító okiratában meghatározott célokra hasznosíthatja, e jogviszony nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény hatálya alá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.