Áder javaslatára változhat a jogalkotási törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változtatást kezdeményez a tavaly novemberben elfogadott, ám az államfő által megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldött jogalkotási törvénymódosításon a törvényalkotási bizottság.

A parlamenti testület a csütörtöki ülésén egy olyan módosítást fogadott el, amely törölné a jogszabályból az Áder János által vitatott részt. Egyben azt is kezdeményezik, hogy a törvény március 15-én lépjen hatályba.

A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy a novemberi módosítás a jogalkotási törvény és az alaptörvény közötti koherencia hiányát eredményezi, ami bizonytalanságot okozhat a jogszabály-előkészítés során. Álláspontja szerint a jogalkotási törvény új pontja – amely kimondja, hogy törvénynek kell rendelkeznie alapvető jog közvetlen és jelentős korlátozásáról, illetve érvényesülésének lényeges garanciáiról – lényegében egy taxatív felsorolás arról: az alapvető jogok szabályozása során mi minősül törvényalkotási tárgynak. Így a rendelkezésből az következik – írta -, hogy az alapvető jogok tekintetében kizárólag két tárgykör, nevezetesen a közvetlen és jelentős korlátozás, valamint az érvényesülés garanciája igényel törvényi szabályozási szintet.

Az alkotmány viszont úgy szól: az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ez pedig – hívta fel a figyelmet Áder János – egyértelműen szélesebb kört ölel fel a jogalkotási törvény említett pontjába foglalt két tárgykörnél.

A jogalkotásról szóló törvénynek a hetedik alaptörvény-módosítással összefüggő változtatását Trócsányi László igazságügyi miniszter terjesztette a Ház elé azzal a fő céllal, hogy a jogszabálytervezetekhez tartozó indokolások nyilvánossága biztosított legyen.

A bizottság módosítást fogadott el a vagyonkezelő alapítványról szóló javaslathoz is. Ennek értelmében az alapítvány, bár bizalmi vagyonkezelésbe vehet vagyont, mivel azt csak az alapító okiratában meghatározott célokra hasznosíthatja, e jogviszony nem tartozik a bizalmi vagyonkezelőkről szóló törvény hatálya alá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.