Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Módosította az Országgyűlés kedden a jogalkotási törvényt, miután a kormány az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében vállalta, hogy az általa kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el.
Önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. Az azonos vagy hasonló életviszonyokra vonatkozó szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A szabályozás horizontális széttagolása ugyancsak ellentétes a jogalkotási törvénnyel. A normavilágosság követelményébe beletartozik továbbá, hogy a rendelet szabályozástechnikailag se legyen hibás – a Kúria eseti döntése.
A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljeskörűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunk második részében az üzleti titok külön törvényben biztosított védelméről, és a titokvédelem korábbi, Ptk.-beli szabályairól olvashatnak.
Többek között változik a Közjegyzői törvény, a Ptk. és a Gyvt., az ügyvédi törvény és a Jat. is az újabb igazságügyi salátatörvénnyel.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (7) bekezdésének „E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg.” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András.
A számítási alap mértékének megváltozása önmagában nem eredményezheti a korábban megállapított juttatás, illetve a kötelezés mértékének visszaható hatályú módosítását is.
Az Országgyűlés a köztársasági elnök észrevételeit figyelembe véve ismét elfogadta a jogalkotási törvénynek az alaptörvény hetedik módosításával összefüggő változtatását kedden, miután az államfő a jogszabály novemberi megszavazása után megfontolásra visszaküldte azt az Országgyűlésnek.
Változtatást kezdeményez a tavaly novemberben elfogadott, ám az államfő által megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldött jogalkotási törvénymódosításon a törvényalkotási bizottság.
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a jogalkotási törvény november végén elfogadott módosítását.