A jubileumi jutalom nem minősül illetménynek

A számítási alap mértékének megváltozása önmagában nem eredményezheti a korábban megállapított juttatás, illetve a kötelezés mértékének visszaható hatályú módosítását is.

Az alapügy

Ami a tényállást illeti a felperes az alperesnél állt igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, e jogviszonya 2017. december 30-án szűnt meg. A felperes 2017. május 1-jén szerzett jogosultságot a 40 éves jubileumi jutalomra, ami alapján öthavi illetményének megfelelő juttatást kellett a számára fizetni, a kifizetéskor hatályos havi 394.610 forint illetménye alapulvételével, így az alperes 1.973.500 forint jubileumi jutalmat folyósított a számára.

A munkáltató az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997.évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 97. §-ára és 104. §-ára hivatkozva 2017. szeptember 1-jével a felperest a V. fizetési osztály 6. fizetési fokozatába sorolta, az illetményét 582.849 forintban állapította meg. A munkáltató 2017. szeptember 26-án kelt intézkedésével az Iasz. 134/F. §-ára hivatkozva 2017. január 1-jétől 2017. augusztus 31-éig terjedő időtartamra havi 188.239 forint összegre figyelemmel 1.505.912 forint illetmény-különbözet megfizetéséről rendelkezett.

A felperes keresetében 941.195 forint jubileumi jutalom-különbözet és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy illetménye az Iasz. alapján 2017. január 1-jétől kezdődően visszamenőlegesen magasabb összegben került megállapításra. Mivel illetménye 2017. január 1-jétől magasabb összegű lett, így álláspontja szerint a 2017. májusában megállapított jubileumi jutalom alapjául is ezt az összeget kellett volna figyelembe venni. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az illetmény-különbözetet a jogszabály rendelkezése folytán csak az illetmények esetében kellett visszaható hatállyal emelt összegben megfizetni, e rendelkezés az igazságügyi dolgozók javadalmazásának egyéb elemeire nem vonatkozott.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően marasztalta az alperest, mely határozatot a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A Kúria döntése

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A perben abban a kérdésben kellett állást foglalniuk a bíróságoknak, hogy az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló felperes számára 2017. májusában megállapított jubileumi jutalom összegére kihatott-e az a körülmény, hogy az Iasz.-t módosító jogszabály szerint a felperes illetménye a módosító törvény visszaható hatályú rendelkezése folytán 2017. január 1-jétől emelkedett. A felülvizsgálati eljárás során nem volt vitatott az a másodfokú ítéletben is kifejtett tény, hogy a jubileumi jutalom nem minősül illetménynek, csupán annak mértéke számítási alapjaként hivatkozik a törvény az igazságügyi alkalmazott illetményére.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jt.) 2. § (2) bekezdése, illetve 15. § (1) bekezdése szerint jogszabály a hatályba lépését megelőző időre eltérő rendelkezés hiányában nem állapíthat meg kötelezettséget. A módosító törvény által megállapított Iasz. 134/F. §-ában ilyen eltérő rendelkezést fogalmazott meg az igazságügyi alkalmazott besorolása, illetménye és a szabadsága megállapítása vonatkozásában.

Akként rendelkezett, hogy e körben az új rendelkezéseket 2017. január 1-jei visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni. Ezt az eltérő rendelkezést a Jt. 2. § (2) bekezdés és 15. § (1) bekezdésének megfelelően nem lehet kiterjesztően értelmezni és a visszaható hatályt nem lehet egyéb javadalmazásokra, így a jubileumi jutalomra is alkalmazni.
Amennyiben a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a módosító törvény hatályba lépését megelőző időszakra a jubileumi jutalom vonatkozásában is alkalmazni kelljen az új szabályt, erről kifejezetten rendelkeznie kellett volna.
Több juttatásnak, illetve kötelezésnek a számítási alapja az illetmény (például végkielégítés, betegszabadságra járó díj, készenléti díj, kártérítés stb), önmagában azonban a számítási alap mértékének megváltozása nem eredményezheti a korábban megállapított juttatás, illetve a kötelezés mértékének visszaható hatályú módosítását is. Az eljárt bíróságok így jogszabályba ütköző módon kötelezték az alperest a jubileumi jutalom-különbözet és késedelmi kamat megfizetésére.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Túlzott költségtérítést kért a NIF
2019. szeptember 20.

Túlzott költségtérítést kért a NIF

Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
2019. szeptember 20.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

Az önkormányzati választással foglalkozó cikksorozatunkban most az egyik legfontosabb választási szerv, a választás tisztaságát biztosítani hivatott, és a szavazás eredményét megállapító szavazatszámláló bizottság munkáját mutatjuk be.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész
2019. szeptember 19.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.