Jönnek az őszi önkormányzati választások

Az önkormányzati választások során általános szabály, hogy a megválasztható képviselők száma mindig páros. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint (66. §) a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából pedig önkormányzati képviselőnek tekintendő. Mivel a képviselő-testület tagjaként kell kezelni a polgármestert is, vele kiegészülve a képviselő-testület már páratlan számú lesz, így a döntéshozatalt megnehezítő szavazategyenlőség ritkábban tud kialakulni. Érdekesség, hogy a képviselő-testületek létszáma a 2010. évi önkormányzati választásokat megelőzően jelentősen megváltozott. 2006-ban még 25…

Az önkormányzati választások során általános szabály, hogy a megválasztható képviselők száma mindig páros. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint (66. §) a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából pedig önkormányzati képviselőnek tekintendő. Mivel a képviselő-testület tagjaként kell kezelni a polgármestert is, vele kiegészülve a képviselő-testület már páratlan számú lesz, így a döntéshozatalt megnehezítő szavazategyenlőség ritkábban tud kialakulni. Érdekesség, hogy a képviselő-testületek létszáma a 2010. évi önkormányzati választásokat megelőzően jelentősen megváltozott. 2006-ban még 25 964 volt a megválasztható önkormányzati képviselők száma, 2010-ben már csak 17 338. [Lásd részletesen: Kommentár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila] De nézzük, mire is szavazhatunk ősszel pontosan.

 

A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések 

Speciális szabályok vonatkoznak a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településekre. Itt ugyanis a település (egyéni listás választási rendszerben) egy választókerületet alkot. A megválasztandó képviselők száma 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő és 10 000 lakosig 8 fő. 

Az egyéni listás rendszerben (ami az úgynevezett blokkszavazatos választási rendszerek közé tartozik) a választókerület az egész település, a szavazás során a választópolgár legfeljebb annyi szavazatot adhat le érvényesen, amennyi a megválasztható képviselők száma. Több szavazat esetén valamennyi érvénytelen lesz, de kevesebb szavazat természetesen érvényesen leadható. Azok a jelöltek kapják a mandátumot, akik – a kiosztható mandátumok számának megfelelően – a legtöbb szavazatot kapták. Ha a mandátumok kiosztása során az a helyzet állna elő, hogy kevesebb mandátumot lehet kiosztani, mint a következő legtöbb, egyenlő számú szavazattal rendelkező jelöltek száma, akkor sorsolással kell eldönteni, hogy az egyenlő számú szavazattal rendelkező jelöltek közül ki szerzi meg a mandátumot. 

 

A 10 000-nél több lakosú települések és a fővárosi kerületek 

A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Ezeken a helyeken  

a) 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,

b) 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,

c) 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,

d) 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum szerezhető meg.

Ezen túl minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma. 

A tízezer lakos feletti településeken az egyéni választókerületek kialakítása a helyi választási iroda vezetőjének feladata. Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok összefüggő területet alkossanak, és a választásra jogosultak száma választókerületenként megközelítően azonos legyen. 

A 10 000 lakost meghaladó településeken és a fővárosi kerületekben alkalmazott vegyes választási rendszer egyéni választókerületi és kompenzációs listás ágra oszlik. A mandátumok mintegy hetven százaléka egyéni választókerületben, harminc százaléka pedig kompenzációs listáról kerül betöltésre. Az egyéni választókerületi választás rendszere relatív többségi választási rendszer. A választás egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs, azaz adott esetben akár egy választópolgár részvételével is választási eredmény születhet. A kompenzációs lista célja, hogy az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményezett szavazatok is hasznosításra kerüljenek, tompítva ezzel az egyéni választókerületi rendszer aránytalanságait. A kompenzációs listán a mandátumok kiosztása töredékszavazatok alapján történik, melynek a jelölő szervezetek egyéni választókerületben vesztes jelöltjeinek szavazatai számítanak. Az egyéni választókerületben győztes jelöltnek a győzelemhez már nem szükséges szavazatai (szemben az országgyűlési választással) nem számítanak töredékszavazatnak. A közös jelöltekre leadott, töredékszavazatnak minősülő szavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek közös kompenzációs listájára kerülnek. Nem vehet részt azonban a kompenzációs mandátumkiosztásban az a jelölő szervezet, amely töredékszavazatainak száma nem éri el az összes töredékszavazat 5%-át, két párt által állított kompenzációs lista esetében 10, három vagy több párt kompenzációs listája esetén 15%-át. Egyenlő számok esetén, ha mindegyik jelölő szervezet mandátumot szerezne, de a kiosztható mandátumok száma kevesebb, mint az arra jogosult jelölő szervezetek száma, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott. [Lásd részletesen: Kommentár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila]

 

A fővárosi közgyűlés 

A fővárosi közgyűlés olyan speciális testület, melynek 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen, 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen, 9 tagja a fővárosi kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A fővárosi közgyűlésnek tehát automatikusan tagjává válik a főpolgármester, a 23 budapesti kerület polgármestere, valamint a fővárosi kompenzációs listáról 9 fő. A kompenzációs listára a választópolgár nem ad le szavazatot, arról a kerületi polgármester-választások eredményeképpen kerül 9 képviselő a fővárosi közgyűlésbe. Fővárosi kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amelyik a fővárosi kerületek több mint felében polgármesterjelöltet állított. A kompenzációs listán a jelölő szervezet a főpolgármester-jelöltjét és a fővárosi kerületi polgármesterjelöltjeit állítja jelöltként. 

 

A megyei önkormányzat 

A megyei önkormányzati képviselőket a választópolgárok megyei listán választják. A választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, melynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. Ennek ellenére a megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni (ennek az ajánlások öszegyűjtése során van különös jelentősége). 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő, 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-t meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő, 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-t meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő választható. 

 

Polgármester, főpolgármester 

A polgármester és a főpolgármester választása egyfordulós, relatív többségi választási rendszerben zajlik. Nincsen érvényességi, eredményességi küszöb, vagyis adott esetben akár egy választópolgár részvételével is választási eredmény születhet. A polgármester-választás során az egész település, illetve fővárosi kerület, a főpolgármester-választás során a főváros a választókerület. 

A fővárosi kerületekben a polgármester-választásnak a fővárosi közgyűlés tagjainak választása szempontjából is fontos. A fővárosi kerületek polgármesterei automatikusan tagjai a fővárosi közgyűlésnek, míg a választás vesztesei a fővárosi kompenzációs listáról szerezhetnek a fővárosi közgyűlésbe mandátumot. 

A nemzetiségi önkormányzati képviselők

A nemzetiségek jogairól szóló törvény lehetővé teszi, hogy az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozzanak létre.

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő, és öt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő. A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fő.

A nemzetiségek emellett jogosultak országos nemzetiségi önkormányzat létrehozására, melyben a képviselők száma

a) tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,

b) huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,

c) harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,

d) harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,

e) negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.

Nemzetiségi választás során a választópolgár azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében szerepel, és ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő, akkor legfeljebb három, ha legalább száz fő, akkor legfeljebb öt települési képviselőjelöltre szavazhat. Területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy területi listára, és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán pedig egy országos listára lehet szavazni.

Kapcsolódó cikkek:


Az EJEB elmarasztalta Oroszországot
2019. augusztus 27.

Elmarasztalta Oroszországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Szergej Magnyitszkij néhai jogász ügyében, megállapítva, hogy számos ponton sérültek a vizsgálati fogságban elhalálozott férfi jogai.