Az EJEB elmarasztalta Oroszországot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elmarasztalta Oroszországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Szergej Magnyitszkij néhai jogász ügyében, megállapítva, hogy számos ponton sérültek a vizsgálati fogságban elhalálozott férfi jogai.

A törvényszék egyhangúlag kimondta, hogy az orosz hatóságok több pontját is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének, köztük az élethez, a szabadsághoz és biztonsághoz, illetve a tisztességes eljáráshoz és az ártatlanság vélelméhez való jogról, valamint az embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkelyeket.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elutasították azon panaszt, amely szerint Magnyitszkij őrizetbe vétele törvénytelen lett volna, mondván, a hatóságok megalapozottan indíthattak eljárást adócsalás gyanújával, de hangsúlyozták, hogy ez nem tette indokolttá a nagyjából egy éven át tartó fogva tartást.

Kiemelték, hogy a börtönben biztosított orvosi ellátás nem volt megfelelő, ez vezetett a férfi halálához, a történteket követő nyomozás pedig számos kívánnivalót hagyott maga után. Az ítéletben kitértek arra is, hogy a jogászt röviddel a halála előtt is bántalmazták, megbilincselték, valamint megverték gumibottal, továbbá írtak a büntetés-végrehajtási intézmény túlzsúfoltságáról is.

A strasbourgi bírák 34 ezer euró (mintegy 11 millió forint) kártérítést ítéltek meg a két panaszosnak, Magnyitszkij feleségének és anyjának.

A most kihirdetett elsőfokú verdikt ellen három hónapig még mindkét fél fellebbezhet.

Szergej Magnyitszkij orosz belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő összeget sikkasztottak el a költségvetésből. Ennek ellenére ellene indult eljárás adócsalás miatt, és előzetes letartóztatásba került, ahol 2009-ben, 37 évesen tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság 2013-ban bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette az EJEB szerint „felületes” nyomozását az ügyben. A történtek komoly diplomáciai feszültséget keltettek az Egyesült Államok és Oroszország között. Washingtonban törvényt is elfogadtak Magnyitszkij nevével, ennek keretében szankciókkal sújthatják az emberi jogok megsértőit világszerte. Moszkva erre reagálva válaszintézkedéseket foganatosított, egyebek között megtiltotta az orosz gyerekek amerikai örökbefogadását.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 3.

Egyre több egyetemi hallgató szeretne tanulni a szellemitulajdon-védelemről

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2018 óta nyújt iparjogvédelmi és szerzői jogi képzést távoktatási és jelenléti képzésben résztvevő hallgatók számára egyaránt. Ez idő alatt már több, mint 11 ezer fő vette fel az iparjogvédelmi kurzust. Számuk egyre növekszik: míg 2022-ben több, mint 1800-an, 2023-ban már közel 2300-an végezték el, és várhatóan a következő tanévben is növekszik a népszerűsége. Az újonnan csatlakozó hallgatók ettől a tanévtől megújult formában végezhetik el a modult. A tanulók mellett oktatók, kutatók, de akár a vállalkozók is hasznukra fordíthatják az itt szerzett tudást.

2024. október 3.

Az Európai Ügyészség vezetője: „Azt hittem, már mindent láttam”

Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.