Alstom-ügy: újabb vádemelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vesztegetés miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség egy újabb ember ellen az Alstom-ügyben – közölte Keresztes Imre főügyész.

A közleményben azt írta, a Központi Nyomozó Főügyészség metrókocsik szállítási szerződéseivel kapcsolatos korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozást, amelynek eredményeként áprilisban vesztegetés miatt vádat emelt négy ember ellen, két gyanúsított esetében pedig elkülönítette és felfüggesztette az eljárást.

Az egyikük elleni eljárást júliusban folytatták, kedden pedig bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés miatt vádat emeltek ellene, és indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel – tette hozzá.

A közlemény szerint az új vádlott a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre.

A négy megvádolt ember egyike, a francia Alstom cég vezető tisztségviselője – a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban – az eredményt befolyásolni képes ismeretlen embert vagy embereket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje meg.

A jogtalan előny 2007-ben és 2009-ben történt kifizetéséhez – az Alstom pénzügyi forrásából – három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek meg a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót (2,8 milliárd forintot) fizettek ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

Hová lehet fordulni, ha a szolgáltató korlátozza vagy törli a közösségi profilt?

Az online platformok használatakor – ideértve a közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülnek egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk törlésével, de akár a profiljuk korlátozásával is anélkül, hogy az érintett szolgáltató a döntését indokolta volna. Augusztus óta ilyen esetben egy peren kívüli vitarendezésre létrehozott, szakmailag független testülethez, az Online Platform Vitarendező Tanácshoz (OPVT) lehet fordulni.

2024. október 15.

„Halaszthatatlan a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének rendezése!”

A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.