Bejegyzések önkormányzati választások 2019 címkével


Út az alakuló ülésig
2019. október 18. Szakma

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.   Az eredmény megállapítása A helyi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét. A vegyes választási rendszerben az egyes egyéni választókerületi választások eredménye és a kompenzációs listás eredmény eltérő időpontokban emelkedik jogerőre. A helyi választási bizottság az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított, jogerős jegyzőkönyvek alapján három napon belül megállapítja a kompenzációs listás választás eredményét. Azért, hogy a megválasztott képviselők számára egyetlen, ünnepélyes alkalommal adhassa át a megbízólevelet a helyi választási bizottság vagy annak elnöke, a megbízólevél-átadást valamennyi képviselő tekintetében a kompenzációs listás eredmény jogerőre emelkedése után - három napon belül - kell megtartani. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila] A fővárosi közgyűlésnek a főpolgármesternek, valamint a fővárosi kerületi polgármesternek megválasztott személy automatikusan a tagja lesz, kilenc képviselő pedig a kerületi polgármester-választások eredményeképpen kerül…

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019
2019. október 11. Szakma

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019

Bár a vasárnapi választás kapcsán, annak jelentősége miatt a figyelem elsősorban az önkormányzati választásra összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati mellett nemzetiségi választásokat is tartanak ezen a napon. Korábbi írásunkban bemutattuk a nemzetiségi választás alapjait, hogy az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (együtt: helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozzanak létre. Mivel a nemzetiségi választásokat az önkormányzati választásokkal azonos időben tartják, főszabályként a nemzetiségi választópolgár mindkét választáson a lakcíme szerinti településen gyakorolhatja a szavazati jogát. Természetesen a nemzetiségi választópolgároknak is van lehetősége átjelentkezéssel szavazni, ha azonban a helyi önkormányzati választáson a lakóhelyén szavaz, akkor a nemzetiségi önkormányzati választáson is csak a lakóhelyén szavazhat. Ha a nemzetiségi választópolgár átjelentkezéssel szavaz a helyi önkormányzati választáson, akkor az átjelentkezése automatikusan kiterjed a nemzetiségi önkormányzati választásra is. Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgár a nemzetiségi törvényben felsorolt valamely nemzetiséghez (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) tartozik, kérheti, hogy a központi névjegyzéken kerüljön feltüntetésre a nemzetiségének a megnevezése. A szavazóköri névjegyzékben az…

A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége
2019. október 4. Szakma

A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége

Bár még javában zajlik az önkormányzati választási kampány, érdemes kitekinteni az önkormányzati képviselőket és polgármestereket érintő összeférhetetlenségi szabályokra, hiszen a választásokat követően már csak szűkös időkeret van az összeférhetetlenség megszüntetésére, a nem kellő odafigyelés pedig akár a küzdelmesen megszerzett mandátum elvesztésével járhat.   Az összeférhetetlenségi szabályok a közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei, de kiemelkedő szerepük van a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosításában is. Kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését. [Lásd: Kommentár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez - Fábián Adrián] Általánosságban az összeférhetetlenségi rendelkezés meghatározott tisztséget viselőket, bizonyos munkakörök betöltőit, vagy foglalkozást gyakorlókat kizárhat a valamely funkcióra választhatók vagy kinevezhetők köréből. Másik oldalról vannak olyan összeférhetetlenségi előírások is, melyek alapján bizonyos tisztséget, munkakört betöltők vagy foglalkozást űzők valamely tisztségre, munkakörbe választásuk, kinevezésük esetén csak akkor maradhatnak új pozíciójukban, ha az összeférhetetlennek minősülő korábbi tisztségükről, munkakörükről, foglalkozásukról lemondanak, vagy azt szüneteltetik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint (határozatlan összeférhetetlenségi ok), hogy a…

Jogszerű volt a kormányzati “kampány” a főpolgármester mellett
2019. szeptember 27. Szakma

Jogszerű volt a kormányzati “kampány” a főpolgármester mellett

A Kúria Kvk.V.38.047/2019/5. számon a választási eljárás során fontos és nagy port kavaró döntést hozott a Kormány és a miniszter választási kampányban betöltött szerepéről. A döntés előzménye, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya a 2019. szeptember 12-ei kormányinfón kijelentette, hogy a budapesti főpolgármester azért lehetett eredményes, mert együttműködött a Kormánnyal, főpolgármesternek alkalmas, míg a másik jelölt arra alkalmatlan. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán nyilvántartásba vett egyik jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2019. szeptember 14-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a miniszter és a Kormány ezzel megsértette a választási eljárási törvényben (a továbbiakban: Ve.) rögzített, a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy a kormányinfó a közhatalmat gyakorló Kormány álláspontjának ismertetésére szolgál, amely eseményen a miniszter egyik főpolgármesterjelöltet negatív, míg a másikat pozitív színben bemutató nyilatkozata oly módon került megjelenítésre, hogy az nem volt elkülöníthető a kormány álláspontjának ismertetésétől, és arra a miniszter nem is törekedett. Ezért nyilatkozata nem magánvélemény, hanem a Kormány álláspontja, aminek következtében…

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
2019. szeptember 20. Szakma

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

A szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok egyik legfontosabb típusai. Feladatuk közé tartozik ugyanis a választás tisztaságának, törvényességének ellenőrzése, és maga a szavazás végeredményének megállapítása is.   A szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagokból áll, mivel a munkájában egyaránt fontos érték a professzionalizmus, a pártatlanság és a társadalmi ellenőrzés. A bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani. Azokon a településeken, amelyek egyetlen szavazókörből állnak, nem kell szavazatszámláló bizottságot választani, e településeken a helyi választási bizottság a szavazás napján ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat is. A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője - legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon - a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. A szavazatszámláló bizottságba azok a jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek, amelyek a választáson bármely másik választási bizottságba tagot…

Az érzékeny pont: szavazás mozgóurnával
2019. szeptember 10. Szakma

Az érzékeny pont: szavazás mozgóurnával

A mozgóurnás szavazás a választási eljárás egyik legérzékenyebb pontja. Ennek során ugyanis a szavazóurna és a szavazólapok kikerülnek a szavazatszámláló bizottság egészének felügyelete alól, és csupán annak két tagja viszi ki azokat a választópolgárokhoz. Ezen a két tagon múlik a szavazás tisztaságának biztosítása. A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban annyit rögzít, hogy a mozgóurnás szavazást csak olyan szigorú feltételekkel lehet megengedni, melyek kizárják a csalás minden lehetőségét. A hatályos szabályok szerint a mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be. Egyéb indokok (például munkavégzési kötelezettség teljesítése) alapján nincs lehetőség mozgóurna igénylésére. Mozgóurna a lakóhely vagy 2019. június 26-ot megelőzően létesített tartózkodási hely szerinti szavazókörben lévő címre kérhető. Mindez jelenti azt is, hogy ha adott esetben a szavazókörén kívül eső kórházba kerül a választópolgár, akkor először át kellene jelentkeznie, amire önkormányzati választás esetén korlátozott lehetőségek vannak. A kérelem benyújtása és tartalma A mozgóurna iránti kérelmet az alábbi módon és időpontig lehet igényelni: ONLINE a helyi választási irodához a) ügyfélkapus azonosítás nélkül: a szavazást megelőző 4. napon (szerdán) 16.00 óráig, b) ügyfélkapus azonosítással:…

Önkormányzati választások: átjelentkezéssel lehet a tartózkodási helyen is szavazni
2019. szeptember 4. Szakma

Önkormányzati választások: átjelentkezéssel lehet a tartózkodási helyen is szavazni

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy mikre is lehet pontosan szavazni majd az őszi önkormányzati választásokon, most az jelölés, ajánlás és a szavazás körüli bizonytalanságokat igyekszünk eloszlatni.   A szavazásra jogosultak köre Az Alaptörvény szerint egyrészt minden nagykorú magyar állampolgárnak, másrészt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Ezen felül a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek szintén jogot biztosít az Alaptörvény arra, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.   Nem lehet külképviseleten szavazni A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár csak a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja [XXIII. cikk (5) bekezdés]. Ezzel a szabállyal az Alaptörvény kizárja a külképviseleti szavazás lehetőségét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán. Aki tehát bármilyen oknál fogva, nem tartózkodik a szavazás napján a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén, az nem vehet részt a szavazáson. Ideiglenes lakóhellyel rendelkezők – szavazhat, de nem ajánlhat Az országgyűlési választásokhoz…

Jönnek az őszi önkormányzati választások
2019. augusztus 28. Szakma

Jönnek az őszi önkormányzati választások

Az önkormányzati választások során általános szabály, hogy a megválasztható képviselők száma mindig páros. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint (66. §) a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából pedig önkormányzati képviselőnek tekintendő. Mivel a képviselő-testület tagjaként kell kezelni a polgármestert is, vele kiegészülve a képviselő-testület már páratlan számú lesz, így a döntéshozatalt megnehezítő szavazategyenlőség ritkábban tud kialakulni. Érdekesség, hogy a képviselő-testületek létszáma a 2010. évi önkormányzati választásokat megelőzően jelentősen megváltozott. 2006-ban még 25 964 volt a megválasztható önkormányzati képviselők száma, 2010-ben már csak 17 338. [Lásd részletesen: Kommentár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényhez - Cserny Ákos / Péteri Attila] De nézzük, mire is szavazhatunk ősszel pontosan.   A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések  Speciális szabályok vonatkoznak a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településekre. Itt ugyanis a település (egyéni listás választási rendszerben) egy választókerületet alkot. A megválasztandó képviselők száma 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő és 10 000 lakosig 8 fő.  Az egyéni listás rendszerben (ami az úgynevezett…