A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok egyik legfontosabb típusai. Feladatuk közé tartozik ugyanis a választás tisztaságának, törvényességének ellenőrzése, és maga a szavazás végeredményének megállapítása is.   A szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagokból áll, mivel a munkájában egyaránt fontos érték a professzionalizmus, a pártatlanság és a társadalmi ellenőrzés. A bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi…

A szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok egyik legfontosabb típusai. Feladatuk közé tartozik ugyanis a választás tisztaságának, törvényességének ellenőrzése, és maga a szavazás végeredményének megállapítása is.

A szavazatszámláló bizottság tagjai

A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagokból áll, mivel a munkájában egyaránt fontos érték a professzionalizmus, a pártatlanság és a társadalmi ellenőrzés. A bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani. Azokon a településeken, amelyek egyetlen szavazókörből állnak, nem kell szavazatszámláló bizottságot választani, e településeken a helyi választási bizottság a szavazás napján ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat is. A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.

A szavazatszámláló bizottságba azok a jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek, amelyek a választáson bármely másik választási bizottságba tagot bízhatnak meg, jogosultak delegálni két tagot. A törvény a szavazatszámláló bizottság egész napos folyamatos tevékenységére tekintettel teszi lehetővé, hogy a delegálásra jogosultak akár két tagot is megbízzanak, így akár a legrövidebb időre sem kell nélkülözniük a folyamatos jelenlétet a szavazóhelyiségben. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila] Az egy szavazókörös település helyi választási bizottságába, amely a szavazás napján ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat, szintén van lehetőség delegálásra jogosultak részéről két-két tag megbízására. Az egy szavazókörös település helyi választási bizottságába megbízott két-két delegált tag megbízatása ilyenkor nemcsak a szavazás napjára szól, hanem a delegálás lehetőségének megnyílásától a választás eredményének jogerőssé válásáig terjedő időszak teljes egészére kiterjed. A szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni. A szavazatszámláló bizottságnak az lehet tagja, aki betöltötte a 18. életévét, az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára és az adott települése bejelentett lakcímmel rendelkezik. A választási bizottságok választott tagjaira vonatkozó helyben lakási előírás azt a célt szolgálja, hogy a választással kapcsolatos bizottsági hatáskörök gyakorlása során annak a választópolgári közösségnek a tagjai járjanak el, amelyre vonatkozóan a választási bizottság döntést hoz. A megbízott tagokra a helyben lakási követelmény nem terjed ki.

Kizáró okok

A szavazatszámláló bizottságnak sem választott, sem megbízott tagja nem lehet a köztársasági elnök, a háznagy, a képviselő, az alpolgármester, a jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, a hivatásos és szerződéses katona, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, és a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint maga a jelölt. Ezek a minden tagra vonatkozó kizáró okok. Ezen felül a törvény felsorol néhány kizáró okot kifejezetten a választott tagok vonatkozásában: nem lehet a szavazatszámláló bizottság választott tagja a párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, valamint a központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, állami vezető. A törvény a közalkalmazottakat azért veszi ki az összeférhetetlenség köréből, mivel a pedagógusok hagyományosan a szavazatszámláló bizottságban közreműködők egyik fontos bázisát jelentik.

A szavazatszámláló bizottság tagjainak jogai, kötelezettégei

A delegálással kapcsolatban fontos esélyegyenlőségi szabály, hogy a közös jelöltet, illetve a közös listát állító jelölő szervezeteket sem illetheti meg több bizottsági tag megbízásának lehetősége, mint az önállóan jelöltet vagy listát állító szervezeteket, vagy a független jelölteket. A közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezetek közös nyilatkozattal bízzák meg a delegált tagot.

A szavazatszámláló bizottság tagjainak a megbízatásuk előtt esküt vagy fogadalmat kell tenniük a polgármester előtt. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. A szavazatszámláló bizottságok tagjai a szavazás napján kb. 5.30-tól késő éjszakáig, esetenként hajnalig látják el feladatukat (a szavazás lebonyolítása, szavazatszámlálás, a szavazóköri eredmény megállapítása). A pihenéshez való joguk biztosítása érdekében ők a szavazást követő napon mentesülnek az őket egyébként terhelő munkavégzési kötelezettség alól. E napra az átlagbérének megfelelő fizetés illeti meg a szavazatszámláló bizottság tagját, amelyet a munkáltatója köteles megfizetni számára. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila].

A munkáltató kérheti mind az általa kifizetett átlagbér, mind a járulékai megtérítését a költségvetésből. A kérelmet a szavazást követő öt napon belül ahhoz a helyi választási irodához kell benyújtania a munkáltatónak, amelynek illetékességi területén a munkavállaló ellátta a szavazatszámlálói feladatokat.

A szavazatszámláló bizottság működése

A szavazatszámláló bizottság testületként működik, akkor működőképes, ha legalább öt tag részt vesz a munkájában [legalább 3 tag a szavazóhelyiségben, 2 tag mozgóurnázik], viszont akkor is határozatképes, ha legalább három tag jelen van. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történőbeszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik. A határozatképességhez szükséges számú 3 tagnak folyamatosan együtt kell lennie. A szavazatszámláló bizottság döntéséhez a jelen levőtagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazáskor tartózkodásra nincs mód. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben és a mozgóurnázás során is e minőségüket jelző kitűzőt viselnek, a szavazóhelyiségben csak a helyi választási irodától kapott tollat használhatják. Fontos, és a választás tisztaságát hivatott biztosítani az a korlátozás, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 6.00 óra és a szavazás lezárása közötti időben nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt (papír, egyéb toll vagy ceruza, mobiltelefon, laptop, diktafon stb.) a szavazóhelyiségben. Ilyen eszközöket magánál tarthat a szavazatszámláló bizottság tagja (nem kell leadni a telefonokat), de nem használhatja a szavazóhelyiségben. Ha elhagyja a szavazóhelyiséget, azon kívül már használhatja a telefonját. A szavazatszámláló bizottság sem választott, sem delegált tagjai (sem a választott, sem a delegált tagok) nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt (kitűző, jelöltre vagy pártra utaló öltözék ruhadarab), amely kampányeszköznek minősülhet, illetve semmilyen módon nem befolyásolhatják a választópolgárokat abban, hogy mely jelöltre vagy listára szavazzanak.

Szavazhat-e a szavazatszámláló bizottság tagja?

Természetesen igen, mégpedig abban a szavazókörben, ahol a szavazatszámláló bizottsági feladatait ellátja (de nem lehet az első szavazó). Mivel azonban a szavazatszámláló bizottság tagja, valamint a jegyzőkönyvvezető a szavazás napján a szavazás teljes időtartama alatt abban a szavazóhelyiségben tartózkodik, ahova a helyi választási iroda vezetője beosztja, ha ez a szavazókör eltér attól, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel, nem tudja gyakorolni a választójogát. A szavazati jog biztosítása érdekében, de mégse kelljen elhagynia azt a szavazóhelyiséget, amelyben egész napos tevékenységét végzi, a szavazatszámláló bizottság tagja (mind a választott, mind a megbízott tag), illetve a jegyzőkönyvvezető kérheti, hogy a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda tegye át annak a szavazókörnek a névjegyzékébe, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz. Ennek feltétele, hogy a két szavazókör az adott választás tekintetében ugyanazon választókerületbe tartozzon.

A szavazatszámláló bizottság feladatai

A szavazás napját megelőző napon a szavazatszámláló bizottság elnöke átveszi a szavazás lebonyolításának eszközeit: áttekinti a szavazási kellékeket és az aláírásával tanúsítja azok meglétét. Az iratokat és a kellékeket a helyi választási iroda őrzi másnap reggelig, a szavazatszámláló bizottság elnöke ekkor veszi át ténylegesen azokat. Főszabályként nincs lehetőség a szavazás felfüggesztésére ugyanakkor rendkívüli esetben azonban mégis sor kerülhet rá. Ilyen rendkívüli esetnek minősül, amikor a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, és a szavazás törvényesen nem lenne folytatható. Amennyiben ez bekövetkezik, a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai a szavazást azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

A szavazatszámláló bizottság tagjai a törvényesség garanciájaként ellenőrzik a szavazóurnák szabályszerű lezárását, azoknak a szavazás megkezdésétől a szavazás befejezéséig zárva, és a szavazatszámláló bizottság folyamatos felügyelete alatt kell lenniük. A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság már senki nem vehet fel a szavazóköri névjegyzékbe. Amikor a választópolgár a szavazókörbe lép, a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát, amely magyar hatóság által kiállított kártya vagy könyv formátumú személyazonosító igazolvánnyal, kártya formátumú vezetői engedéllyel és útlevéllel történhet. A személyazonosság igazolását követően a szavazatszámláló bizottság összeveti a választópolgár adatait a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékkel, majd lepecsételi a szavazólapot, és a szavazólappal együtt – külön kérés nélkül – a választópolgár számára át kell nyújtani a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot is. A boríték a szavazás titkosságának egyik garanciája, ezért nem fogadható el, ha a szavazatszámláló bizottság bármely oknál fogva nem adja át a választópolgár részére. A választó persze szabadon dönthet arról, hogy a szavazás során használja-e a borítékot vagy nem. Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. Erre választópolgáronként és szavazólapfajtánként csak egyszer kerülhet sor.

A szavazatszámláló bizottság mozgóurnával kapcsolatos feladatait itt olvashatja.

A szavazás eredményének megállapítása

Fontos közérdek, hogy a választási eredmények minél előbb megismerhetők legyenek. Minél később kerülnek az adatok nyilvánosságra, annál nagyobb eséllyel vonható kétségbe a választások tisztasága. A választási eljárási törvény ezért rögzíti, hogy a szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul, vagyis a lehető leghamarabb megszámlálja. Az összes szavazólap számának meg kell egyeznie a szavazatszámláló bizottság elnöke által a szavazás megkezdését megelőzően átvett szavazólap-mennyiséggel. A szavazólap lehet felhasznált, valamint fel nem használt. A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, majd az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát. Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ebben az esetben e szavazólapokat meg kell számlálni és külön kell csomagolni. Ezután a szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő szavazólapokat, majd megszámlálja azokat.


Kapcsolódó cikkek

2019. szeptember 10.

Az érzékeny pont: szavazás mozgóurnával

A mozgóurnás szavazás a választási eljárás egyik legérzékenyebb pontja. Ennek során ugyanis a szavazóurna és a szavazólapok kikerülnek a szavazatszámláló bizottság egészének felügyelete alól, és csupán annak két tagja viszi ki azokat a választópolgárokhoz. Ezen a két tagon múlik a szavazás tisztaságának biztosítása. A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban annyit rögzít, hogy a mozgóurnás szavazást csak […]
2019. szeptember 4.

Önkormányzati választások: átjelentkezéssel lehet a tartózkodási helyen is szavazni

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy mikre is lehet pontosan szavazni majd az őszi önkormányzati választásokon, most az jelölés, ajánlás és a szavazás körüli bizonytalanságokat igyekszünk eloszlatni.A szavazásra jogosultak köre Az Alaptörvény szerint egyrészt minden nagykorú magyar állampolgárnak, másrészt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati […]