A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok egyik legfontosabb típusai. Feladatuk közé tartozik ugyanis a választás tisztaságának, törvényességének ellenőrzése, és maga a szavazás végeredményének megállapítása is. A szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagokból áll, mivel a munkájában egyaránt fontos érték a professzionalizmus, a pártatlanság és a társadalmi ellenőrzés. A bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi…
A szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok egyik legfontosabb típusai. Feladatuk közé tartozik ugyanis a választás tisztaságának, törvényességének ellenőrzése, és maga a szavazás végeredményének megállapítása is.
A szavazatszámláló bizottság tagjai
A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagokból áll, mivel a munkájában egyaránt fontos érték a professzionalizmus, a pártatlanság és a társadalmi ellenőrzés. A bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani. Azokon a településeken, amelyek egyetlen szavazókörből állnak, nem kell szavazatszámláló bizottságot választani, e településeken a helyi választási bizottság a szavazás napján ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat is. A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.
A szavazatszámláló bizottságba azok a jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek, amelyek a választáson bármely másik választási bizottságba tagot bízhatnak meg, jogosultak delegálni két tagot. A törvény a szavazatszámláló bizottság egész napos folyamatos tevékenységére tekintettel teszi lehetővé, hogy a delegálásra jogosultak akár két tagot is megbízzanak, így akár a legrövidebb időre sem kell nélkülözniük a folyamatos jelenlétet a szavazóhelyiségben. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila] Az egy szavazókörös település helyi választási bizottságába, amely a szavazás napján ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat, szintén van lehetőség delegálásra jogosultak részéről két-két tag megbízására. Az egy szavazókörös település helyi választási bizottságába megbízott két-két delegált tag megbízatása ilyenkor nemcsak a szavazás napjára szól, hanem a delegálás lehetőségének megnyílásától a választás eredményének jogerőssé válásáig terjedő időszak teljes egészére kiterjed. A szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni. A szavazatszámláló bizottságnak az lehet tagja, aki betöltötte a 18. életévét, az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára és az adott települése bejelentett lakcímmel rendelkezik. A választási bizottságok választott tagjaira vonatkozó helyben lakási előírás azt a célt szolgálja, hogy a választással kapcsolatos bizottsági hatáskörök gyakorlása során annak a választópolgári közösségnek a tagjai járjanak el, amelyre vonatkozóan a választási bizottság döntést hoz. A megbízott tagokra a helyben lakási követelmény nem terjed ki.
Kizáró okok
A szavazatszámláló bizottságnak sem választott, sem megbízott tagja nem lehet a köztársasági elnök, a háznagy, a képviselő, az alpolgármester, a jegyző, másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja, a hivatásos és szerződéses katona, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, és a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint maga a jelölt. Ezek a minden tagra vonatkozó kizáró okok. Ezen felül a törvény felsorol néhány kizáró okot kifejezetten a választott tagok vonatkozásában: nem lehet a szavazatszámláló bizottság választott tagja a párt tagja, a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja, a választókerületben induló jelölt hozzátartozója, valamint a központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, állami vezető. A törvény a közalkalmazottakat azért veszi ki az összeférhetetlenség köréből, mivel a pedagógusok hagyományosan a szavazatszámláló bizottságban közreműködők egyik fontos bázisát jelentik.
A szavazatszámláló bizottság tagjainak jogai, kötelezettégei
A delegálással kapcsolatban fontos esélyegyenlőségi szabály, hogy a közös jelöltet, illetve a közös listát állító jelölő szervezeteket sem illetheti meg több bizottsági tag megbízásának lehetősége, mint az önállóan jelöltet vagy listát állító szervezeteket, vagy a független jelölteket. A közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezetek közös nyilatkozattal bízzák meg a delegált tagot.
A szavazatszámláló bizottság tagjainak a megbízatásuk előtt esküt vagy fogadalmat kell tenniük a polgármester előtt. A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. A szavazatszámláló bizottságok tagjai a szavazás napján kb. 5.30-tól késő éjszakáig, esetenként hajnalig látják el feladatukat (a szavazás lebonyolítása, szavazatszámlálás, a szavazóköri eredmény megállapítása). A pihenéshez való joguk biztosítása érdekében ők a szavazást követő napon mentesülnek az őket egyébként terhelő munkavégzési kötelezettség alól. E napra az átlagbérének megfelelő fizetés illeti meg a szavazatszámláló bizottság tagját, amelyet a munkáltatója köteles megfizetni számára. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila].
A munkáltató kérheti mind az általa kifizetett átlagbér, mind a járulékai megtérítését a költségvetésből. A kérelmet a szavazást követő öt napon belül ahhoz a helyi választási irodához kell benyújtania a munkáltatónak, amelynek illetékességi területén a munkavállaló ellátta a szavazatszámlálói feladatokat.
A szavazatszámláló bizottság működése
A szavazatszámláló bizottság testületként működik, akkor működőképes, ha legalább öt tag részt vesz a munkájában [legalább 3 tag a szavazóhelyiségben, 2 tag mozgóurnázik], viszont akkor is határozatképes, ha legalább három tag jelen van. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történőbeszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik. A határozatképességhez szükséges számú 3 tagnak folyamatosan együtt kell lennie. A szavazatszámláló bizottság döntéséhez a jelen levőtagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazáskor tartózkodásra nincs mód. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben és a mozgóurnázás során is e minőségüket jelző kitűzőt viselnek, a szavazóhelyiségben csak a helyi választási irodától kapott tollat használhatják. Fontos, és a választás tisztaságát hivatott biztosítani az a korlátozás, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 6.00 óra és a szavazás lezárása közötti időben nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt (papír, egyéb toll vagy ceruza, mobiltelefon, laptop, diktafon stb.) a szavazóhelyiségben. Ilyen eszközöket magánál tarthat a szavazatszámláló bizottság tagja (nem kell leadni a telefonokat), de nem használhatja a szavazóhelyiségben. Ha elhagyja a szavazóhelyiséget, azon kívül már használhatja a telefonját. A szavazatszámláló bizottság sem választott, sem delegált tagjai (sem a választott, sem a delegált tagok) nem viselhetnek olyan öltözéket vagy kiegészítőt (kitűző, jelöltre vagy pártra utaló öltözék ruhadarab), amely kampányeszköznek minősülhet, illetve semmilyen módon nem befolyásolhatják a választópolgárokat abban, hogy mely jelöltre vagy listára szavazzanak.
Szavazhat-e a szavazatszámláló bizottság tagja?
Természetesen igen, mégpedig abban a szavazókörben, ahol a szavazatszámláló bizottsági feladatait ellátja (de nem lehet az első szavazó). Mivel azonban a szavazatszámláló bizottság tagja, valamint a jegyzőkönyvvezető a szavazás napján a szavazás teljes időtartama alatt abban a szavazóhelyiségben tartózkodik, ahova a helyi választási iroda vezetője beosztja, ha ez a szavazókör eltér attól, amelynek szavazóköri névjegyzékében szerepel, nem tudja gyakorolni a választójogát. A szavazati jog biztosítása érdekében, de mégse kelljen elhagynia azt a szavazóhelyiséget, amelyben egész napos tevékenységét végzi, a szavazatszámláló bizottság tagja (mind a választott, mind a megbízott tag), illetve a jegyzőkönyvvezető kérheti, hogy a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda tegye át annak a szavazókörnek a névjegyzékébe, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz. Ennek feltétele, hogy a két szavazókör az adott választás tekintetében ugyanazon választókerületbe tartozzon.
A szavazatszámláló bizottság feladatai
A szavazás napját megelőző napon a szavazatszámláló bizottság elnöke átveszi a szavazás lebonyolításának eszközeit: áttekinti a szavazási kellékeket és az aláírásával tanúsítja azok meglétét. Az iratokat és a kellékeket a helyi választási iroda őrzi másnap reggelig, a szavazatszámláló bizottság elnöke ekkor veszi át ténylegesen azokat. Főszabályként nincs lehetőség a szavazás felfüggesztésére ugyanakkor rendkívüli esetben azonban mégis sor kerülhet rá. Ilyen rendkívüli esetnek minősül, amikor a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, és a szavazás törvényesen nem lenne folytatható. Amennyiben ez bekövetkezik, a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai a szavazást azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.
A szavazatszámláló bizottság tagjai a törvényesség garanciájaként ellenőrzik a szavazóurnák szabályszerű lezárását, azoknak a szavazás megkezdésétől a szavazás befejezéséig zárva, és a szavazatszámláló bizottság folyamatos felügyelete alatt kell lenniük. A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság már senki nem vehet fel a szavazóköri névjegyzékbe. Amikor a választópolgár a szavazókörbe lép, a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát, amely magyar hatóság által kiállított kártya vagy könyv formátumú személyazonosító igazolvánnyal, kártya formátumú vezetői engedéllyel és útlevéllel történhet. A személyazonosság igazolását követően a szavazatszámláló bizottság összeveti a választópolgár adatait a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékkel, majd lepecsételi a szavazólapot, és a szavazólappal együtt – külön kérés nélkül – a választópolgár számára át kell nyújtani a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot is. A boríték a szavazás titkosságának egyik garanciája, ezért nem fogadható el, ha a szavazatszámláló bizottság bármely oknál fogva nem adja át a választópolgár részére. A választó persze szabadon dönthet arról, hogy a szavazás során használja-e a borítékot vagy nem. Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. Erre választópolgáronként és szavazólapfajtánként csak egyszer kerülhet sor.
A szavazatszámláló bizottság mozgóurnával kapcsolatos feladatait itt olvashatja.
A szavazás eredményének megállapítása
Fontos közérdek, hogy a választási eredmények minél előbb megismerhetők legyenek. Minél később kerülnek az adatok nyilvánosságra, annál nagyobb eséllyel vonható kétségbe a választások tisztasága. A választási eljárási törvény ezért rögzíti, hogy a szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul, vagyis a lehető leghamarabb megszámlálja. Az összes szavazólap számának meg kell egyeznie a szavazatszámláló bizottság elnöke által a szavazás megkezdését megelőzően átvett szavazólap-mennyiséggel. A szavazólap lehet felhasznált, valamint fel nem használt. A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, majd az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát. Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ebben az esetben e szavazólapokat meg kell számlálni és külön kell csomagolni. Ezután a szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő szavazólapokat, majd megszámlálja azokat.