Túlzott költségtérítést kért a NIF

Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.

Egy állampolgár a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-hez (NIF Zrt.) fordult közérdekű adatigényléssel, amelyben 19 autópályaszakasz megvalósíthatósági tanulmányának digitális formában való megküldését kérte.

A NIF Zrt. az adatigénylés teljesítéséért 176.000,- Ft költségtérítést kért a kérelmezőtől, amelyet ő eltúlzottnak tartott, ezért a NAIH-hoz fordult jogorvoslatért.

A NAIH a kérelmező kezdeményezésére vizsgálatot indított az ügyben és leszögezte, hogy a közfeladatot ellátó cégek nem üzletszerűen értékesítik a kért másolatokat, hanem kötelességük azt kiadni, amelyért cserébe a felmerült anyagköltségeik megtérítésére tarthatnak igényt.

A NAIH emlékeztetett, hogy a korábbi gyakorlat alapján a másolatok kiadásának díja nem érhette el a piaci árat, ugyanis az után nem kellett áfát, munkadíjat, energiaköltséget és amortizációs költséget felszámítani.

Az Infotv. részletesen meghatározza, hogy milyen költségelemeket lehet érvényesíteni az adatigénylővel szemben, így többek között az adathordozó díját, az adathordozó kézbesítésének díját, illetve, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv munkaerejének aránytalan megterhelésével jár, akkor a felmerült munkaerőköltséget, azt is csak abban az esetben, ha meghaladja a 4 órát. Ezeknek a feltételeknek a NAIH álláspontja szerint együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a munkaerőköltség is érvényesíthető legyen.

A NAIH megállapította, hogy a NIF-nél természetesen igénybe veszi a munkaerőt a közérdekű adatigénylés teljesítése, de az aránytalan megterhelést nem lehet megállapítani. A Hatóság álláspontja szerint a közfeladatot ellátó szerveknek készen kell állniuk arra, hogy bármikor érkezhet hozzájuk közérdekű adatigénylés.

A NAIH megkereste a NIF Zrt-t, ahol úgy válaszoltak, hogy az adatigénylés teljesítése 40 munkaórát, az adatok kigyűjtése 8 munkavállalót, az adatok digitalizálása pedig 9 munkavállalót venne igénybe.

A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a költségtérítés mértékéről az adatigénylőt előre tájékoztatni kell.  A díj ismeretében az adatigénylő fenntarthatja igényét vagy azt visszavonhatja, esetleg módosíthatja. Ha az adatigénylő határidőn belül nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy igénylését visszavonta. Amennyiben határidőn túl nyilatkozik, azt már új adatigénylésnek kell tekinteni.

A NAIH kiemelte, hogy az információszabadság mint alapjog érvényre juttatása érdekében elengedhetetlen, hogy az adatkiadást teljesítő szerv részletes tájékoztatást adjon az adatigénylőnek a megállapított költségtérítést megalapozó körülményekről, ezzel segítve az igénylőt, hogy megértse, hogy az adatigénylésével kapcsolatosan az adatkezelőnél milyen költségek merültek fel és azokat az adatkezelő hogyan érvényesíti a költségtérítés keretében. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az adatigénylő megfelelő döntést tudjon hozni az igénylésével kapcsolatban.

A költségelemekről szóló tájékoztatásra vonatkozóan a NAIH megállapította, hogy azt olyan bontásban és részletességgel kell közölni az adatigénylővel, hogy egy esetleges bírósági eljárás során bizonyítható legyen, hogy az adatigénylés teljesítéseként kért költségtérítés valóban felmerült.

A NAIH ismét felhívta a figyelmet, hogy nem lehet megtagadni egy teljes dokumentum kiadását amiatt, hogy abban az igénylő által meg nem ismerhető adatok vannak. Az Alaptörvény és az Infotörvény alapján ezeket az adatokat kitakarással kell felismerhetetlenné tenni.

A NAIH szerint a NIF Zrt. megsértette a kérelmező közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát, mert nem tájékoztatta őt kellő részletességgel a megállapított költségtérítés mértékéről.

A NAIH felszólította a NIF Zrt-t, hogy 15 napon belül vizsgálja felül a megállapított költségtérítés összegét és amennyiben lehetőség van rá, akkor költségmentesen, egyébként pedig csökkentett összegű költségtérítéssel teljesítse az adatigénylést.

A NIF Zrt. nem volt együttműködő és nem vette figyelembe a NAIH ajánlásait, ezért a Hatóság jelentést bocsátott ki az ügyben.

(naih.hu)

Kapcsolódó cikkek:


A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria
2019. október 11.

A törlési per idő előttiségéről döntött a Kúria

Mindaddig, amíg a sérelmezett bejegyzés nem hatályosul – a felperes fellebbezését el nem bírálja a hatóság – a bejegyzett jog birtokosának nincsen törlési perrel orvosolható sérelme, ezért a keresetlevél benyújtása idő előtti.

„Pályakezdő jogtanácsos, jogi előadó díj”
2019. október 11.

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat 2019. évben díjat alapított „Pályakezdő jogász díj” néven. A díj alapításával az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat azon fiatal pályakezdő kamarai jogi előadókat és kamarai jogtanácsosokat, mint pályakezdő jogászokat kívánja elismerni és támogatásában részesíteni, akik a saját területükön -akár közigazgatási szférában, akár magánszférában tevékenykednek – pályakezdőként kiemelkedő teljesítményt értek el, vagy olyan pályaművet készítenek amely díjazásra érdemes.

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019
2019. október 11.

Nemzetiségi önkormányzati választás 2019

Bár a vasárnapi választás kapcsán, annak jelentősége miatt a figyelem elsősorban az önkormányzati választásra összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati mellett nemzetiségi választásokat is tartanak ezen a napon.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 6. rész
2019. október 10.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 6. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.