A NAIH összefoglalta a koronavírus járványra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet alatti a közérdekű adatigénylés szabályait.
2015-ben a magyar hatóságok nem engedték be az abcug.hu újságíróját a debreceni menekülttáborba, és a döntést részletesen meg sem indokolták. Az EJEB szerint a tagállami hatóságok eldönthetik, hogy mikor és hogyan biztosítják a sajtó menekülttáborokba való belépést, de a közérdek mérlegelése nélkül nem lehet általában kitiltani a sajtót.
Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.
A vizes vb-t lebonyolító cég sem az adatigénylő sem a NAIH megkereséseire nem válaszolt és elektronikus közzétételi kötelezettségének sem tett eleget.
A NAIH szerint az egészségügyi intézményekben nem lehet megtiltani fényképek készítését, az intézmények azonban perelhetnek jóhírnév megsértése miatt.
Mai cikkünkben bemutatjuk az igényelt adatok típusait és a megtagadási okok vizsgálatával kapcsolatos bírósági gyakorlatot.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.129/2015/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A döntéshez Pokol Béla párhuzamos indokolást, Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.
A joggyakorlat-elemző csoport elé került ügyek 2/3 részében az adatkezelő szervezet megtagadta az adatok kiadását, míg az esetek 1/3 részében nem is válaszolt az adatigénylésre.
Az Európai Unió Törvényszékének döntése értelmében a Az Európai Parlamenti tisztviselők napidíja és költségtérítése nem nyilvános, erre vonatkozó adatok kiadására nem köteles az Európai Parlament.
A bíróság elnökének közfeladata gyakorlása körében folytatott levelezése közérdekű adatnak minősül – a Kúria eseti döntése.