Hogyan fényképezhetünk jogszerűen a kórházakban?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAIH szerint az egészségügyi intézményekben nem lehet megtiltani fényképek készítését, az intézmények azonban perelhetnek jóhírnév megsértése miatt.

Az alapvető jogok biztosa azzal a kérdéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), hogy az egészségügyi intézmények vezetői jogszerűen megtilthatják-e, hogy a látogatók és a sajtó az intézmény állapotáról, vagyonáról, berendezési tárgyairól fénykép- és kamerafelvételeket készítsen, ha azon nem szerepelnek természetes személyek.

A NAIH az ombudsmannak küldött válaszában kifejtette, hogy „az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények közfeladatot látnak el. Az ezekben az intézményekben fennállóállapotok, körülmények, tárgyi feltételek olyan témák, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot, az ilyen intézményekben készült, személyes adatokat nem tartalmazó felvételek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján közérdekű adatnak minősülnek, vagyis az ilyen felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala a NAIH álláspontja szerint az információszabadság érvényre juttatása miatt nem lehet megtiltani.”

A NAIH ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a jóhírnév védelméhez való személyiségi jog a Ptk. alapján a jogi személyeket is megilleti, ezért annak megsértése miatt bírósághoz fordulhatnak.

A válaszban kitértek arra az esetre is, ha a felvételen természetes személyek is szerepelnek. Ebben az esetben természetesen a GDPR, az Infotv. és a Ptk. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A NAIH kifejtette, hogy az érintettről készült felvétel a GDPR alapján személyes adatnak minősül, ezért az azokkal kapcsolatos bármely művelet adatkezelésnek minősül.

A Hatóság egyértelművé tette, hogy ha az érintett arca nem ismerhető fel a felvételen a testalkata, mozgása, különös ismertető jegyei adott esetben akkor is felismerhetővé tehetik őt. Ha felismerhető az érintett, akkor az egészségügyi intézményben való tartózkodása, mint egészségügyi adat, különleges személyes adatnak minősül.

A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a fényképek készítése és felhasználása a GDPR szerint alapvetően az érintettek kifejezett hozzájárulásán alapulhat.

A Hatóság szerint az intézmény dolgozóit terhelő orvosi titoktartás is sérülhet egy nem megfelelő jogalappal készült kép esetén.

El kell különíteni az otthoni felhasználásra készített képeket, illetve a nyilvánosságra hozott felvételeket. Az otthoni felhasználásra készített képekre nem terjed ki a GDPR hatálya, a nyilvánosságra hozott felvételekre azonban igen.

A NAIH gyakran találkozik azzal, hogy az interneten nyilvánosságra hozók nem anonimizálják és nem teszik teljes mértékben felismerhetetlenné a képen szereplő –hozzájárulást nem adott –személyeket.

Az intézményvezető által adott tiltó utasítással kapcsolatban a NAIH emlékeztetett, hogy az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) alapján „az egészségügyi szolgáltatások és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét.”

A gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 5. § (1) bekezdése szerint „a szervezeti és működési szabályzat által kijelölt keretek között a házirendben kell meghatározni mindazokat a szabályokat, amelyek ismerete a gyógyintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások igénybevevői számára a jogaik rendeltetésszerű gyakorlása, illetőleg kötelezettségeik teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen, így különösen a gyógyító tevékenységgel, az orvosi titoktartással és a betegek személyiségi jogaival összhangban a sajtónyilvánosság rendjét.”

A NAIH a fenti jogszabályt értelmezve úgy foglalt állást, hogy „a házirend ad némi mozgásteret a szabályozásra, amellyel megelőzhető egy esetleges jogsérelem, olyan képek készítése, amelyeken más személyek egészségügyi adatai, orvosi titoktartás körébe eső adatai a tudtuk, hozzájárulásuk nélkül szerepelnek, azonban a képfelvétel készítés általános és teljes tiltása a Hatóság álláspontja szerint aránytalanul korlátozza az érintettek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait.

A természetes személyekről készített fényképfelvételek esetében a NAIH szerint „az információs önrendelkezési jog mint alkotmányos alapjog nem korlátozható az intézmény vezetője által. Így amennyiben a képen szereplő érintett kifejezetten hozzájárul egy-egy felvételen történő szerepléshez, önrendelkezése nem függhet az intézményvezető utasításától. Az újszülött fotózásához a szülei által–mint a cselekvőképtelen gyermek fényképének elkészítéséhez –maga a szülő mint törvényes képviselő adja meg a hozzájárulást.”

A NAIH azt ajánlotta az intézményvezetők számára, hogy „a jogok biztosítása érdekében az intézmény betegeit és az intézményben megforduló egyéb személyeket felvilágosító anyagokkal tájékoztatja az intézményben jól láthatóan, több helyen elhelyezve, illetve bármilyen egyéb módon, amellyel felhívják a betegek és a hozzátartozók figyelmét a más személyekről való felvétel-készítés szabályaira, az érintettet megillető jogokra és a kép készítőjének kötelezettségeire.”

(naih.hu)

---