Jogszabályfigyelő 2019 – 38. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/154–156. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő legújabb számának tartalmából és kúriai döntések közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a büntetés-végrehajtási szervezet és a fogvatartottak kommunikációjáról, illetve a védjegyhasználat korlátait előíró szabály alkalmazásáról olvashatnak.

 

Tartalom:

A Bv. szervezet kommunikációja

A védjegyoltalom használata nem ütközhet az üzleti tisztesség követelményébe

 

A Bv. szervezet kommunikációja

A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának alábbiakban hivatkozott utasítása állapítja meg a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: Bv. szervezet) kommunikációjával kapcsolatos új előírásokat. A Bv. szervezet kommunikációs egysége a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztálya. A sajtószóvivői tevékenységet a sajtószóvivő és annak helyettese látja el, akiknek tevékenységét a Bv. intézetek sajtóreferensei segítik. Az utasítás rendelkezik a kommunikációs egység sajtófigyelési tevékenységéről, a sajtóközlemények megjelentetéséről és a sajtónyilvános események lebonyolításáról. A Bv. szervezet elsődleges online hírforrása az utasítás értelmében a www. bv.gov.hu honlap.

A Bv. szervhez érkező sajtókérelmek ügyintézési rendjét az utasítás II. fejezete tartalmazza, amely egyebek mellett rendelkezik a fogvatartottak nyilatkozatairól, sajtókérelmeiről.

Az utasítás a közzétételét követő napon lépett hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a büntetés-végrehajtási szervezet kommunikációjáról szóló 32/2016. (VIII. 9.) OP szakutasítás.

Joganyag: 12/2019. (IX. 20.) BVOP utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet kommunikációjáról

Módosította:

Megjelent: HÉ 2019/50. (IX. 20.)

Hatályos: 2019. 09. 21.

Megjegyzés: új jogszabály

  

A védjegyoltalom használata nem ütközhet az üzleti tisztesség követelményébe

A Kúria a közelmúltban a honlapján tájékoztatót tett közzé egy ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában indult, védjegyhasználattal kapcsolatos ügyben hozott döntéséről. A hivatalos tájékoztató szerint „a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmezett által a kérelmező vásárlóinak, üzletfeleinek címzett közleményekben a védjegy szerinti megjelölés alkalmazása kimerít-e a védjegy használatának törvényi tényállási elemeit, és ez a használat indokolt és szükségszerű volt-e”.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében (védjegyoltalom korlátai) a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban a védjegyet bizonyos feltételek szerint használja. A hivatkozott törvényhely 2019. január 1-jétől hatályos szövegét megállapító törvénymódosításhoz fűzött indokolás szerint a tisztességes használat alapelvének a betartásával „harmadik személyek is használhatnak egy adott védjegyet árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, ha e használatra azért kerül sor, hogy a fogyasztók az árukat vagy szolgáltatásokat a védjegyjogosult árujaként vagy szolgáltatásaként azonosítsák, illetve azokra ilyenként hivatkozzanak. Így jogszerűnek minősül például egy védjeggyel ellátott termék feltüntetése egy reklámújságban vagy annak tartozékai, kiegészítői értékesítése kapcsán, illetve bizonyos védjeggyel ellátott áruk javítása esetén.”

A Kúria a konkrét ügyben megállapította ugyanakkor, hogy nem alkalmazható a védjegyoltalom korlátainak fent hivatkozott szabálya abban az esetben, ha „a védjegyhasználat célja nem csupán a felek termékeinek azonosítása és egyszerű elhatárolása, hanem a védjegyjogosult versenytárs termékei iránti bizalomvesztés keltése, a bojkottra felhívással forgalmának csökkentése és a védjegyet használó fél saját termékei kelendőségének fokozása. Ez a használati mód a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal nem összeegyeztethető, az üzleti tisztesség követelményébe ütközik.”

A Kúria tájékoztatójának teljes szövege itt olvasható el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: www.kuria-birosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése


Kapcsolódó cikkek

2019. szeptember 16.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/151–153. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai döntések és tanácsadó testületi vélemények közül válogattunk.
2019. szeptember 9.

Jogszabályfigyelő 2019 – 36. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/148–150. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a közeljövőben hatályba lépő törvénymódosítások közül válogattunk.