Nemzetiségi önkormányzati választás 2019

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. október 11.
Címkék: , ,
Rovat: ,
Bár a vasárnapi választás kapcsán, annak jelentősége miatt a figyelem elsősorban az önkormányzati választásra összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati mellett nemzetiségi választásokat is tartanak ezen a napon. Korábbi írásunkban bemutattuk a nemzetiségi választás alapjait, hogy az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (együtt: helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozzanak létre. Mivel a nemzetiségi választásokat az önkormányzati választásokkal azonos időben tartják, főszabályként a nemzetiségi választópolgár mindkét…

Bár a vasárnapi választás kapcsán, annak jelentősége miatt a figyelem elsősorban az önkormányzati választásra összpontosul, nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzati mellett nemzetiségi választásokat is tartanak ezen a napon.

Korábbi írásunkban bemutattuk a nemzetiségi választás alapjait, hogy az egyes nemzetiségek közvetlen választással a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (együtt: helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozzanak létre.

Mivel a nemzetiségi választásokat az önkormányzati választásokkal azonos időben tartják, főszabályként a nemzetiségi választópolgár mindkét választáson a lakcíme szerinti településen gyakorolhatja a szavazati jogát. Természetesen a nemzetiségi választópolgároknak is van lehetősége átjelentkezéssel szavazni, ha azonban a helyi önkormányzati választáson a lakóhelyén szavaz, akkor a nemzetiségi önkormányzati választáson is csak a lakóhelyén szavazhat. Ha a nemzetiségi választópolgár átjelentkezéssel szavaz a helyi önkormányzati választáson, akkor az átjelentkezése automatikusan kiterjed a nemzetiségi önkormányzati választásra is.

Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgár a nemzetiségi törvényben felsorolt valamely nemzetiséghez (bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán) tartozik, kérheti, hogy a központi névjegyzéken kerüljön feltüntetésre a nemzetiségének a megnevezése. A szavazóköri névjegyzékben az szerepel, aki legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben. A névjegyzékkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a nemzetiségi képviselőjelöltet vagy listát állító nemzetiségi szervezet – mivel csak az adott nemzetiséghez tartozóktól gyűjthet ajánlásokat az induláshoz –az ajánlások összegyűjtésének lehetővé tétele érdekében az ajánlóívekkel egyidejűleg, ingyenesen megkapja az ajánlásra és szavazásra jogosult választópolgárok név- és lakcímadatait. Ezeket az adatokat kizárólag az ajánlásgyűjtés céljából lehet felhasználni, kampánytevékenység folytatására nem. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila]

A települési, a területi és országos nemzetiségi önkormányzati választás külön választástípusnak számít. Ennek megfelelően a választópolgárok külön szavazólapon adhatják le szavazataikat. A nemzetiségi választópolgárok egy helyen, egy alkalommal vehetnek részt mindkét választáson, nem kell két különböző szavazóhelyiséget felkeresniük.

Hogy a szavazás titkossága biztosított legyen, hiszen előfordulhat, hogy egy adott szavazókörben csak egy nemzetiségi választópolgár szavaz, a szavazatokat nem a szavazóhelyiségben számlálják meg, hanem települési vagy területi szinten. Mivel ebben az esetben a szavazólapok elszállítására kerül sor, a szavazás tisztaságának garanciájaként a választópolgárnak azokat borítékba kell helyeznie, és a borítékot le kell zárnia. A szavazatszámláló bizottság a borítékokat – azok felbontása nélkül – nemzetiségenként külön szállítóborítékba zárja, és a szállítóborítékokat a helyi választási irodához szállítja. Azon nemzetiség területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, a helyi választási iroda a területi választási irodához szállítja és majd a területi választási bizottság számlálja meg. [Lásd részletesen: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos / Péteri Attila]

A települési nemzetiségi választás eredményét, valamint – azon nemzetiségekre vonatkozóan, amelyek tekintetében sor került települési nemzetiségi önkormányzati választásra – a területi és az országos nemzetiségi választás települési részeredményét a helyi választási bizottság állapítja meg.

A területi választási bizottság megszámlálja azokat a területi és országos listás szavazatokat, amelyek megszámlálására nem került sor települési szinten. Ezt követően a területi választási bizottság határozattal megállapítja a területi nemzetiségi választás eredményét. A területi választási bizottság emellett jegyzőkönyvben rögzíti az országos nemzetiségi önkormányzati választás területi részeredményét is. Az országos nemzetiségi választás eredményét a területi részeredmények összesítésével a Nemzeti Választási Bizottság határozattal állapítja meg.

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása akkor lesz eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, mint a megválasztható képviselők száma. A képviselők azok a jelöltek lesznek, akik az eredményes választáson a megválasztható képviselők száma szerinti legtöbb szavazatot kapják. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. A területi és országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot. A listák esetében a nemzetiségi törvény előír egy 5%-os küszöböt, és csak az a lista szerezhet mandátumot, amely a választókerületben leadott érvényes szavazatok számát tekintve meghaladja ezt. A mandátumkiosztás úgy történik, hogy összeadják a listákra leadott szavazatok számát, majd elosztják a kiosztható mandátumok számával. Így kapják meg az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot. Ezt követően megnézik, hogy melyik lista hány mandátumot szerzett, mégpedig úgy, hogy külön-külön az egyes listákra leadott szavazatok számát elosztják az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámmal. Minden lista annyi mandátumot szerez, amennyi az így kapott hányados egész része.

A nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása a képviselő-testület, közgyűlés megalakulásával kezdődik.

Kapcsolódó cikkek:


A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége
2019. október 4.

A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége

Bár még javában zajlik az önkormányzati választási kampány, érdemes kitekinteni az önkormányzati képviselőket és polgármestereket érintő összeférhetetlenségi szabályokra, hiszen a választásokat követően már csak szűkös időkeret van az összeférhetetlenség megszüntetésére, a nem kellő odafigyelés pedig akár a küzdelmesen megszerzett mandátum elvesztésével járhat.