AB: visszaható hatályú a közbeszerzési törvény új kizáró szabálya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. § (7) bekezdésének „E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg.” szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A döntéshez különvéleményt csatolt Schanda Balázs, Szívós Mária és Varga Zs. András.

1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján eljárva megsemmisítette a közbeszerzésekről szóló törvény egy rendelkezését, és megtiltotta a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását. Az eljárás alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy egy ajánlatkérő 2015-ben ajánlati felhívást tett közzé két részből álló közbeszerzési eljárás lefolytatására. Az első és a második részben egyaránt a felperes lett a nyertes ajánlattevő, aki nyilatkozata szerint az első részhez nem kívánt alvállalkozót igénybe venni, míg a második rész vonatkozásában alvállalkozót jelölt meg, ennek ellenére mindkét beszerzés vonatkozásában alvállalkozói szerződést kötött, amit az ajánlatkérőnek nem jelentett be.

A Közbeszerzési Döntőbizottság a 2017-ben indult eljárása során megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő magatartásával súlyosan megsértette a közbeszerzési törvényben foglaltakat, így vele szemben bírságot szabott ki.

A felperes keresetlevelében a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését kérte, amely során egyebek mellett a súlyos jogsértés hiányára hivatkozott. Ennek keretében előadta, hogy az új Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja a szerződés teljesítésével kapcsolatos jogsértésnek egy további szankcióját is adja, miszerint a súlyos jogsértésben elmarasztalt ajánlattevőt meghatározott időre kizárják a közbeszerzési eljárásban való részvételből, amely ajánlattevőket a hatóság a hivatalos honlapján vezet, és az ajánlatkérők kötelesek azt figyelembe venni, az adott esetben már beadott ajánlatot érvényteleníteni, vagy a már megkötött szerződést felbontani. A felperes szerint a törvény nem mondja meg, hogy mi minősül súlyos jogsértésnek, így a jogalkalmazónak kell mérlegeléssel megállapítania és indokolnia, azonban a felperes szerint az alvállalkozó be nem jelentése nem minősül súlyos jogsértésnek. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát és új eljárás lefolytatását rendelte el. A bíróság rámutatott arra, hogy a felperes súlyos jogsértése megállapításának előkérdése, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságnak egyáltalán volt-e alkotmányos lehetősége súlyos jogsértést megállapítani. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a jogalkotó az új Kbt.-be 2017. január 1-jétől hatályosan iktatta be a 62. § (1) bekezdés q) pontját, amely a közbeszerzési szerződések teljesítésének megszegésével kapcsolatos súlyos jogsértéseket kizárással szankcionálja. Az elsőfokú bíróság szerint ugyanakkor sérti a kiszámíthatóság elvét az a jogalkalmazói gyakorlat, amely az új Kbt. 197. § (1) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra támaszkodva a 2017. január 1-jén hatályba lépett új Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontjában foglalt hátrányos jogkövetkezményt hozzákapcsolta egy, a hatálybalépés előtt már bekövetkezett jogsértéshez, mert az a címzettek számára nem volt előrelátható.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a Közbeszerzési Döntőbizottság nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálat során eljáró Kúria bírói tanácsának megítélése szerint a hatályos közbeszerzési törvény az eljárás során alkalmazandó rendelkezése a jogalkotásról szóló törvénybe ütközik, így sérti a jogbiztonság elvét és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Ez alapján a Kúria az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel úgy ítélte meg, hogy az új kizáró ok a közbeszerzési jogsértések egy új szankcióját képezi, amellyel azonban a nyertes ajánlattevőnek 2016. december 31-ig nem kellett számolnia.

 2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság döntésében mindenekelőtt rögzítette, hogy a jelen ügyben is szakjogi – így nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó, alkotmányossági – kérdésnek tekinti annak megítélését, hogy az alapügy felperese által elkövetett jogsértés az adott ügy releváns tényei és körülményei alapján súlyosnak minősíthető-e, ily módon az Alkotmánybíróság határozata kizárólag az indítvánnyal érintett új Kbt. 197. § (7) bekezdése második mondatának alkotmányossági vizsgálatára szorítkozik.

Ezt követően az AB emlékeztetett arra, hogy a jogbiztonság elvéből vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, amelynek magját a jogalkotási törvényben is megfogalmazott tilalom adja, miszerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A következetes alkotmánybírósági gyakorlat értelmében továbbá valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.

A konkrét üggyel összefüggésben az Alkotmánybíróság áttekintette a közbeszerzési törvény szabályozási rendszerét, és megállapította, hogy az új Kbt. 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti új kizáró okot az ajánlatkérőknek közvetlenül kell alkalmazniuk, amelyhez támpontot ad a Közbeszerzések Tanácsának 2017. február 10-én megjelent útmutatója. Ezt is megvizsgálva az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új közbeszerzési törvénybe iktatott kizáró ok anyagi jogi szabály, egy olyan szankció, amely a 2017. január 1-jei hatályba lépése előtti jogviszonyokra is vonatkozik, és a jogalanyok számára olyan új joghátrányt jelent, amely a közbeszerzési jogsértések elkövetése esetén terhükre róható kötelezettségeiket súlyosbítja, a kötelező kizáró ok folytán ellehetetleníti újabb közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő részvételüket. Következésképpen a támadott átmeneti rendelkezés sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért az Alkotmánybíróság azt megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Horváth Attila volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy anélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet

A közterületi ingatlanon engedéllyel, vagy engedély nélkül végzett fakivágás esetén a pótlás mellett vagy helyett kompenzációs intézkedésként a károsult környezeti elem becsült költségével egyenértékű pénzbeli megváltás is előírható. Az a személy, aki közterületi ingatlanon fakivágási engedéllyel vagy fakivágási engedély nélkül fát vág ki a kompenzációs intézkedés alanya lehet – a Kúria eseti döntése.