Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint 1,3 milliárd forint összegű fiktív számlázás ügyében emelt vádat az ügyészség két – főleg médiareklámokkal és internetes oldalak üzemeltetésével foglalkozó – gazdasági társaság tulajdonosai és hét társuk ellen – közölte a Fővárosi Főügyészség.
Az ügy első- és másodrendű vádlottja, H. Endre és H. János 2009-ben döntött úgy, hogy a cégeik után fizetendő általános forgalmi adót, az áfát fiktív számlák felhasználásával csökkenti. Ennek érdekében két, színlelt vállalkozói tevékenységet végző cégtől fiktív számlákat fogadtak be, egyebek mellett weboldalak készítése, fejlesztése, karbantartása, valamint piackutatás címén, majd a valótlan tartalmú számlákat szerepeltették a könyveléseikben és az adóbevallásaikban.
A színlelt tevékenység leplezése érdekében H. Endre a valótlan tartalmú számlákon feltüntetett összegeket átutaltatta a fiktív számlákat kiállító két cég bankszámláira, ezeket a stróman ügyvezetők készpénzben felvették és visszajuttatták a vádlotthoz. 2009 októbere és 2011 szeptembere között több mint 1,3 milliárd forint összegű fiktív számlát fogadtak be a két cégtől, és ezzel mintegy 260 millió forint összegű vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
|
Magyarázat az Európai Unió közbeszerzési jogához |
|---|
|
A kiadvány nem csupán a jelenleg még hatályos 2004-es irányelv-generációt elemzi, hanem feldolgozza a 2014-es irányelveket is, amelyeket a nemzeti jogalkotónak 2016 tavaszáig kell átültetnie. Akció! Augusztus 31-éig a magyarázat Jogtár-kiegészítés formátuma 30% kedvezménnyel rendelhető meg. |
Az ügyben meggyanúsított kilenc ember ellen a Fővárosi Főügyészség „adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat” – írta közleményében az ügyészség.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
