Aggályos a felsőoktatási törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európa Tanács keretei között működő Velencei Bizottság egy előzetes állásfoglalást adott ki, melyben kifogásolta a felsőoktatási törvény módosítását, mert az súlyosan hátrányos a jelenleg már működő felsőoktatási intézményekkel szemben.


A Velencei Bizottság elismerte, hogy az államoknak joguk van szabályozni a felsőoktatásukban részt vevő külföldi oktatási intézmények működését. A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy az oktatás területén nincsen egységes európai szabályozási modell, amely biztosítja a magyar törvényhozás számára, hogy úgy és olyan mértékben módosítsa a szabályozást, ahogyan azt megfelelőnek tartja.

Azonban a Velencei Bizottság szerint a megalkotott jogszabály eltérő követelményeket támaszt azokkal a felsőoktatási intézményekkel szemben, amelyek még nem kezdték meg tevékenységüket Magyarországon, illetve amelyek már, akár több évtized óta működnek.

A Velencei Bizottság állásfoglalását a Magyarországon tett tájékozódó látogatások és a lefolytatott egyeztető tárgyalások alapján alakította ki. A Bizottság kiemelte, hogy a törvénymódosítási javaslat rendkívül sürgős eljárásban való tárgyalása miatt sérült az átlátható jogalkotás elve, illetve az érintetteket sem vonták be a jogalkotási folyamatba, amely alátámaszthatta volna a megalkotott jogszabály demokratikus legitimációját. 

A Bizottság kiemelte, hogy a jogszabályszöveg nem nevez meg konkrét intézményeket, azonban egyértelműen befolyásolja a Közép-európai Egyetem működését. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A Bizottság emlékeztet, hogy a jogszabály alapján az USA-nak és Magyarországnak nemzetközi szerződést kell kötnie arról, hogy a Közép-európai Egyetem tovább működhet Magyarországon, illetve a CEU-nak kötelezettséget kell vállalnia, hogy a székhelye szerinti államában egyetemi kampuszt létesít. A jogszabály azt is megtiltja, hogy az intézmények ugyanazt a megnevezést eltérő nyelveken használják. Ennek a rendelkezésnek a jelenleg Magyarországon működő külföldi egyetemek közül kizárólag az amerikai CEU és a magyar társintézménye a Közép-európai Egyetem nem tud eleget tenni. Ugyan megoldás lehetne, hogy vagy a CEU, vagy a Közép-európai Egyetem megváltoztatja a nevét, azonban ez rossz hatással lenne az intézmények jóhírnevére.

A Velencei Bizottság azt ajánlja Magyarország számára, hogy a jelenleg már Magyarországon működő intézményeket mentesítse azon új jogszabályi követelmény alól, hogy az egyetemnek a székhelye szerinti államában is oktatási tevékenységet kell folytatnia, illetve a Bizottság azt is sürgette, hogy helyezzék hatályon kívül a névhasználatra vonatkozó fenti szabályozást. A Bizottság a munkavállalási engedélyek új szabályait is kifogásolta, mivel a Bizottság szerint az új szabályozás alkalmas arra, hogy aránytalanul befolyásolja az oktatáshoz való jogot, illetve a hatóságoknak lehetőségük van a jogszabály diszkriminatív alkalmazására, amely veszélyeztetheti az oktatás minőségét és nemzetköziségét, amelyet a már Magyarországon működő felsőoktatási intézmények alakítottak ki.

(coe.int)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.