Aggályos a felügyelt kapcsolattartás rendszere

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 25.
Rovat:

Az alapvető jogok biztosa szerint komoly aggályokat vet fel a család- és gyermekjóléti központokban biztosított felügyelt kapcsolattartások feltételrendszere, szabályozási környezete, valamint az érintett szervek együttműködése és eljárása is.


Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Székely László ombudsman a vizsgálatot egy panaszlevél miatt indította. Abban az állt, hogy egy nagyszülő nem találkozhatott az unokáival a jogerős határozatban megállapított havi egy napon, mert a gyámhatóságnak nem volt kapcsolattartásra alkalmas helyisége.

A biztos jelentése szerint a kapcsolattartás a gyermek jogai közé tartozik. Hozzátette, Magyarországon a kapcsolattartási jog biztosítása a gyámhatóságok, a felügyelt kapcsolattartás biztosítása a család- és gyermekjóléti központok felelőssége, de önkéntesen a család- és gyermekjóléti szolgálatok is biztosíthatják ezt.

A konkrét ügyben a hatóság elismerte, hogy feloldhatatlan és jogellenes helyzet alakult ki, és emiatt a felügyelt kapcsolattartás 2015 novembere óta nem valósulhatott meg. Ez sérti a jogbiztonságot, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás követelményét, a kapcsolattartásra jogosult panaszos tisztességes eljáráshoz és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát is – hangsúlyozta az ombudsman.

A biztos országos szinte is kiterjesztette a vizsgálatot. Feltárta, hogy a felügyelt kapcsolattartásokra vonatkozó jogerős határozatokban foglaltak esetlegesen valósulnak meg a kapcsolattartási ügyelet tárgyi feltételeit megfelelően részletező jogi szabályozás hiánya, valamint a személyi és a tárgyi feltételek elégtelensége miatt, a pótlás pedig nehézkes.

A közlemény szerint kiemelt probléma a szakemberek hétvégi elérhetőségének biztosítása. A kapcsolattartási ügyelet részletszabályainak kidolgozásakor a hétvégi alkalmak esetében is olyan minimumkövetelményeket kell meghatározni, amelyek rögzítik, hogy mely napokon, milyen időtartamban, milyen lehetséges ellentételezés mellett teremthető meg a felügyelt kapcsolattartás.

Székely László megállapította, hogy az intézmények közti hatékony együttműködés hiánya akadályozza a felügyelt kapcsolattartás átmeneti jellegének biztosítását és az észszerű időn belüli továbblépés lehetőségét. A gyámhatóságok nem fordítanak kellő figyelmet és nem építenek azokra a javaslatokra sem, amelyek az érintettekkel közvetlen kapcsolatban álló család- és gyermekjóléti központoktól érkeznek.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Aggályosnak tartja azt is, hogy a megállapodást az első kapcsolattartáskor kötik meg, a házirendet pedig szintén akkor ismertetik, és ezzel csökken a kapcsolattartásra akkor fordítható idő.

Az ombudsman felkérte a konkrét ügyben eljáró gyámhatóság vezetőjét, hogy soron kívül tegye meg a szükséges intézkedéseket a felügyelt kapcsolattartási alkalmak pótlása és jövőbeli biztosítása érdekében.

Az emberierőforrás-miniszternek azt javasolta, hogy kezdeményezze a hatályos jogszabályi rendelkezések kiegészítését a kapcsolattartási ügyelet biztosításának alapvető tárgyi feltételeire, az alkalmak pótlására, a hétvégi kapcsolattartás biztosítására vonatkozó minimumszabályokkal. Továbbá tekintse át a család- és gyermekjóléti központok kapcsolattartási ügyeletei személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását. Kezdeményezte azt is, hogy intézkedjen egy külön kapcsolattartási ügyeletekre vonatkozó szakmai módszertani útmutató elkészítéséről, kiadásáról.

Székely László felkérte a kormányhivatalok vezetőit, hogy a gyámhatóságok a felügyelt kapcsolattartás elrendelésekor fokozottan működjenek együtt a család- és gyermekjóléti központokkal, döntéseik indokolásakor adjanak figyelemfelhívó tájékoztatást a kapcsolattartásra jogosultnak a felügyelt kapcsolattartást biztosító gyermekjóléti központ, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat elérhetőségéről, valamint hívják fel a figyelmet az előzetes bejelentkezési kötelezettségre – olvasható a közleményben.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


EuB: uniós jogot sért egy osztrák munkaügyi szabályozás
2019. január 22.

Az európai uniós jogot sérti, és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházakhoz tartoznak - közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn.

Elhanyagolta fertőzött gyermekét a zalai pár
2019. január 22.

Kiskorú veszélyeztetése miatt emeltek vádat Zalában egy élettársai kapcsolatban élő pár ellen, mert éveken keresztül elhanyagolták gyermekük tőlük kapott szifiliszes fertőzésének kezelését, gyermekeiket pedig iskolába sem járatták - közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden.