Aggályos a szociális tűzifatámogatás elosztása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Székely László ombudsman a jelenlegi támogatási rendszer olyan átalakítását szorgalmazza, amelynek révén minden szociális alapon rászoruló átlátható módon juthat hozzá a lehetséges mennyiségű egészséges, száraz tűzifához.

Az alapjogi biztos 2013-ban már foglalkozott a szociálisan rászorulók részére juttatandó tűzifa elosztásának gyakorlatával, de a folyamatosan érkező újabb beadványok nyomán hivatalból átfogó utóvizsgálatot indított. A panaszosok az esetek nagy többségében azt kifogásolták, hogy kimaradtak a téli tüzelő támogatásból, nem kapták meg a számukra támogatásként megítélt mennyiségű vagy minőségű téli tűzifát. Több panaszos esett el a támogatástól azért, mert kimerült a tűzifára fordítható költségvetési keret. Mások azért nem jutottak hozzá a támogatáshoz, mert a háztartásuk összjövedelme a helybéli rászorulók jövedelméhez képest magasabb volt, és csak az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára volt elégséges a téli tüzelő. Egy panaszos sérelmezte, hogy vékonyfa összegyűjtésére nem kapott lehetőséget.

A biztos jelentése rögzíti, hogy a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjétől (pl. fakereskedés, erdészet, tüzép) központi támogatásból, adott mértékegységben megvásárolt és kimért tűzifát az egyes vizsgált önkormányzatok utóbb más mértékegységben, más módon kimérve, mennyiségét nem ellenőrizhető módon, az átváltásról szóló tájékoztatás nélkül juttatta el a támogatotthoz. Az ombudsman súlyosan aggályosnak látta azt az általános gyakorlatot, hogy normál köbméterben mérik ki a rászorulónak egyébként erdei köbméterben megállapított támogatást. Ez esetben ugyanis a különbözet miatt a jogosult nem kapja meg hiánytalanul a megállapított természetbeni támogatás teljes mennyiségét, hanem csak annak egy részét.

Önmagában az is sérti a szociális biztonsághoz való jogot, hogy az országos szintű, rendeleti keretszabályozás hiányosságai miatt az érintett rászorulókhoz nem minden esetben jut el a hideg időben túlélést biztosító tűzifa mennyiség – állapította meg az ombudsman. Ezért ajánlásai között a biztos a központi tűzifa támogatás elosztásra olyan eljárási szabályokat javasolt, amelyek lehetővé teszik a támogatottaknak, hogy a tűzifa átvételekor a faanyag mennyiségét, minőségét, illetve nedvességtartalmát egyaránt ellenőrizhessék. Székely László alapjogi biztos a területen érintett szaktárcák vezetőit felkérte, gondoskodjanak arról, hogy a piaci fogyasztókkal azonos jogosultságokat biztosítsanak valamennyi szociális tűzifa támogatásban részesülő személy, mint a fatermék végső fogyasztója számára is.

A biztos emellett felhívta a jogalkotó figyelmét arra, hogy aggályos az a megoldás, hogy míg a közszolgáltatások esetében a rezsitörvény minden háztartás számára feltétel nélküli alanyi jogon biztosít hozzájárulást a téli fűtés díjának mérsékléséhez, addig a szociális célú tűzifa támogatás a jogosultaknak csak arra a szociálisan rászoruló körére korlátozódik, amely a mérlegelés útján elbírált önkormányzati döntés szerint megfelel a helyben megszabott feltételeknek. Ennek következtében ugyanis a szilárd fűtőanyaggal fűtő, de nem rászoruló, szociális ellátásban nem részesülő személyek alanyi jogon nem kapnak téli fűtéstámogatást. Esetükben tehát nem érvényesül az a deklarált jogalkotói cél, hogy mérséklődjenek az indokolatlanul magas lakossági terhek.

A téli fűtőanyaghoz való hozzájutással összefüggésben a jelentés feltárta azt is, hogy hiányzik a hátrányos helyzetű településeken élő rászorulók esélyeinek kiegyenlítése érdekében szükséges – az állami erdőket kezelő erdészetek és az önkormányzatok közötti – együttműködés. Nem biztosított, hogy mindenki, különösen a helyben lakó rászorulók tudomást szerezhessenek a vékony tűzifa gyűjtésének lehetőségéről, az engedély megszerzésének módjáról, helyéről, határidejéről, és hogy kérelmezhessék a számukra megfizethető tüzelőanyag összegyűjtését. Ezért kezdeményezte a biztos, hogy az erdészetek és az önkormányzatok közötti együttműködés jogszabályi kereteit úgy alakítsák ki, hogy a vékony tűzifa gyűjtésének szabályai a szociálisan rászoruló személyek lakásfenntartással kapcsolatos terheinek mérséklését is szolgálják.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.