Ahmed H. pere: folytatás októberben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Október végén állhat ismét bíróság elé a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében első fokon terrorcselekmény bűntette miatt elmarasztalt Ahmed H. – hangzott el az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.


A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később tudták őrizetbe venni.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A Szegedi Törvényszék első fokon a szír állampolgárságú vádlottat bűnösnek mondta ki terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése bűntettében, ezért 10 év fegyházbüntetésre ítélte, és végleg kiutasította Magyarországról. A döntést másodfokon a Szegedi Ítélőtábla nem bírálta felül, mondván, a törvényszék nem értékelt olyan bizonyítékokat, amelyek a tényállásra, a bűncselekmény jogi minősítésére, illetve a büntetés kiszabására lényeges hatással lehettek volna.

Ifjabb Balsai István ügyvéd az M1 szombat esti műsorában elmondta, hogy az elsőfokú eljárást is meg kell ismételni; emiatt Polt Péter legfőbb ügyész jogorvoslattal fordult a Kúriához.

Az ügyvéd rámutatott arra, hogy a magyar bíróságokon nincs gyakorlat a terrorcselekmények megállapításában. Az egyetlen nagy port felvert ügy az úgynevezett Budaházy-ügy. Ennek kapcsán megjegyezte: az ügyészség ugyanazon törvényi tényállás alapján vádolja Budaházy Györgyöt és társait, valamint Ahmed H.-t. A két eljárás abban is hasonlít, hogy a Budaházy-ügyben is ötéves eljárás után született elsőfokú ítélet, a másodfokú eljárás pedig még el sem kezdődött, mert ott az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Ifjabb Balsai István azt mondta: Ahmed H. ügyében azt maga a vádlott is elismerte, hogy a rendőrök felé különböző tárgyakat dobált, így a hivatalos személy elleni erőszak bizonyítható. A terrorcselekmény bizonyításánál az a kérdés, megállapítható-e, hogy Ahmed H. a megafonba mondott felhívásaival, a rendőrök felé tárgyak dobálásával, illetve más kommunikációs formákkal próbálta  cselekvésre kényszeríteni a rendőrséget.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.