Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie a büntetőeljárást, ahol a tárgyalást eredetileg megkezdték, függetlenül attól, hogy az ügyáthelyezés miatt eljáró törvényszékek megállapították az illetékességük hiányát – közölte a Fővárosi Törvényszék honlapján a hétfői büntetőkollégiumi tanácselnöki értekezletének állásfoglalása alapján.
Mint írták, a szakmai értekezlet döntése nyomán a visszaküldött ügyekben a Fővárosi Törvényszék meg fogja állapítani az illetékességének hiányát, és az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria dönt.
Közleményükben felidézték: az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette az Országos Bírósági Hivatal elnökének biztosított azon jogot, hogy az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki, ha az ügy elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.
Mint kifejtették, az eljárási szabályok szerint az ügy áttételére illetékességi okból csak a tárgyalás megkezdése előtt van lehetőség. A tárgyalás megkezdése, vagyis a vádirat ismertetése után áttételnek csak az úgynevezett kizárólagos illetékesség esetében van helye.
A tanácselnöki értekezlet megállapította, hogy az Ab határozata nem érinti a büntetőeljárás egyéb, hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatos rendelkezéseit. A jogszabály az illetékesség kapcsán meghatározza azt a bűncselekménykört, amelynek elbírálására egyedül a Fővárosi Törvényszéknek van illetékessége.
A Fővárosi Törvényszék szerint az ügyáthelyezéssel érintett eljárások nem tartoznak a kizárólagos illetékesség körébe. Mindebből viszont az következik: „függetlenül attól, hogy az eljárás lefolytatására utóbb alaptörvény-ellenesnek nyilvánított jogszabály alapján”, más, azonos hatáskörű bíróságot jelöltek ki, az illetékesség rögzült, így a büntetőeljárást annak a bíróságnak kell lefolytatnia és befejeznie, ahol a tárgyalást megkezdték – olvasható a törvényszék közleményében.
A bírósági ügyek áthelyezését 2011-ben tette lehetővé a törvény az OBH elnöke számára. Az indok az volt, hogy az országos átlagnál lényegesen jobban leterhelt központi régió bíróságait tehermentesítsék, és gyorsítsák az ügyek elbírálását.
Az ügyáthelyezésekkel összefüggő Ab-eljárás 2012 tavaszán indult, egyebek mellett a BKV-val kapcsolatban súlyos korrupciós bűncselekményekkel megvádolt Hagyó Miklós és társainak büntetőperében eljáró védők alkotmányjogi panasza nyomán.
Handó Tündét saját kérésére 2013 tavaszán hallgatta meg az Ab. Az OBH elnöke többször is hangsúlyozta, hogy objektív mérce és eljárási rend alapján járnak el az ügyáthelyezéseknél, amelyekből 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 volt. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött, amire az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség az elnök szerint.
Az Ab 2013 decemberében mondta ki a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény alkotmányellenességét.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a Magyar Hírlap december 20-i számában szólt arról, hogy az eljárások elhúzódásához, ezen keresztül pedig újabb strasbourgi kártérítési perekhez vezethet, ha egyes törvényszékek az ügyáthelyezés megszűnésével visszaadják a Fővárosi Törvényszéknek a náluk folyó pereket.
December 16-án a Kecskeméti Törvényszék az illetékességének hiányát állapította meg Hagyó Miklósnak, Budapest volt főpolgármester-helyettesének és 14 társának büntetőperében, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszékhez.
A Szolnoki Törvényszék a múlt szombaton közölte az MTI-vel, hogy – ugyancsak az Alkotmánybíróság decemberi határozatára figyelemmel – illetékesség hiánya miatt átadta a Sukoró-ügyként ismert büntetőpert a Fővárosi Törvényszéknek. December 13-án szintén a Szolnoki Törvényszék állapította meg ítélet helyett illetékességének hiányát egy budapesti, 2008-ban és 2009-ben elkövetett, 67 vádlottas hivatali vesztegetési ügyben, és a pert áttette a Fővárosi Törvényszékre.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
