Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint ezer ember kivégzését dokumentálták tavaly világszerte, de a legtöbb halálbüntetés, vélhetően több ezer Kínában volt, ahol az adat államtitoknak minősül – írta keddi számában a Népszava az Amnesty International (AI) 2016-os halálbüntetésekről szóló globális jelentését ismertetve.
Tavaly 23 országban legalább 1032 embert végeztek ki; az AI 2015-ben 25 országban 1634 kivégzést dokumentált, amely 1989 óta a legmagasabb szám volt. Tavaly valamivel csökkent a dokumentált kivégzések száma, de még mindig rengeteg embert ítélnek halálra világszerte.
Kína nélkül számítva a kivégzések 87 százalékát négy országban, Iránban, Szaúd-Arábiában, Irakban és Pakisztánban hajtották végre. Az összesítés szerint nagyon sok embert végeztek ki Vietnamban is, ahol az idén februárban először nyilvánosságra hozott adatok szerint az elmúlt három évben 429 ember halt meg így. Malajziában a parlament nyomására tavaly nyilvánosságra hozták, hogy több mint ezer ember volt siralomházban, közülük 2016-ban kilenc embert végeztek ki.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Nyilvános kivégzéseket Iránban (legalább 33) és Észak-Koreában hajtottak végre. Fehéroroszország, Botswana, Nigéria és a Palesztin Autonóm Területek is folytatta a kivégzéseket 2016-ban, az Egyesült Államok ugyanakkor 2006 óta először nincs az öt legtöbb kivégzést végrehajtó ország között, a 20 kivégzés a legalacsonyabb feljegyzett adat 1991 óta.
A jelentés szerint már az országok több mint kétharmada, 141 állam iktatta ki ténylegesen vagy jogilag a legszigorúbb büntetést.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
