Aktívan kezdeményezik az előzetes döntéshozatalt a magyar bírák

A magyar kezdeményezések közül több az uniós jog fejlődésének is lendületet adott, elsősorban a fogyasztóvédelmi magánjog, a letelepedés szabadsága, a hozzáadott-érték adó és a versenyjog területén.

Az Európai Unióhoz 2004. május 1-én csatlakozott tagállamok közül a 2004-2018. közötti időszakban hazánk volt a legaktívabb az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezését illetően – hangzott el az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat (EJSZH) „Érdekek és értékek az Európai Unióban” címmel szervezett képzésén.

Az Országos Bírósági Hivatal az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat működtetésével támogatja a magyar bírákat abban, hogy eleget tudjanak tenni az uniós jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos feladataiknak.

A 3 napos szakmai program keretében a résztvevő bírák és bírósági titkárok egyebek mellett a magyar bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásokat is elemezték. Az eseményen részt vettek az Európai Unió Bírósága (Bíróság), az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és az Igazságügyi Minisztérium szakértői is, akik előadásaikban kiemelték, hogy a magyar kezdeményezések számuk és tartalmuk alapján is kiemelkedőek.

A magyar bírák bátran kérdeznek rá szinte minden ügyszakban az uniós jog és a magyar jog összhangjára, vagy a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályok értelmezésére. Mindez nem általánosan jellemző az összes tagállami bíróságra, a kezdeményezési hajlandóság és gyakoriság az egyes országokban rendkívül változó. Magyarország a nagyobb, illetve régebben csatlakozott tagállamok közül is többet megelőz a kezdeményezések számát illetően.

Hazánk bíróságai Magyarország uniós csatlakozása óta összesen 177 esetben fordultak az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve. A kezdeményezések eredményessége az elmúlt évben 85 %-os mértékű volt, a visszautasítási arány a közigazgatási ügyekben a legkedvezőbb, alig éri el az 5%-ot.

Az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítéleteinek jelentőségét fokozza, hogy azok több esetben kollégiumi véleményt, jogegységi határozatot vagy jogalkotást is eredményeztek.

A magyar kezdeményezések közül több az uniós jog fejlődésének is lendületet adott, elsősorban a fogyasztóvédelmi magánjog, a letelepedés szabadsága, a hozzáadott-érték adó és a versenyjog területén.

Az Európai Unió Bírósága – mint az unió igazságszolgáltatásért felelős szerve – együttműködik a tagállami bíróságokkal. Ezen együttműködés az Európai Unió működéséről szóló Szerződésben szabályozott előzetes döntéshozatali eljárások keretében valósul meg. Az előzetes döntéshozatali eljárás a tagállami bíróságok számára biztosított az a lehetőség – adott esetben kötelezettség – amelynek keretében az Európai Unió Bíróságától kérhetik az uniós jog értelmezését vagy érvényességének vizsgálatát.

A tagállami bíróság értelmezési kérdéssel akkor fordulhat az EUB-hoz, ha az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez szükséges valamely uniós norma értelmezése, azonban azt nem tudja kellő biztonsággal maga elvégezni, és a kérdésben az európai bírósági joggyakorlat sem ad iránymutatást.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Hét év járt a nemi erőszakért
2019. december 12.

Jogerősen hét év fegyházra ítéltek szexuális erőszak bűntette miatt egy dunaújvárosi férfit, aki 2014 szeptemberében egy buszmegállóban megerőszakolt egy magatehetetlen nőt.

Itthon is utat tör a precedensjog
2019. december 12.

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális bíróságok közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a napokban elfogadott törvénymódosítás komoly lépést jelent az ellenkező irányba.

Módosul a pótmunka szabályozása
2019. december 12.

Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával egyértelművé vált a pótmunka és a többletmunka fogalma.