Alapjaiban változik a bírósági munka


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapjaiban és gyökeresen változik meg a bírósági munka – hangzott el az összbírói értekezlet előtt.


Az új eljárási törvényekre felkészülés, az ezzel kapcsolatos intézkedések, valamint az elektronikus ügyintézési szolgáltatások alapjaiban és gyökeresen változtatják meg a bírósági munkát – közölte a Szegedi Ítélőtábla elnöke kedden Kecskeméten. Harangozó Attila az összbírói értekezlet előtti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a változásokat olyan irányváltásnak kell tekinteni, amely egyszerűsítést és közérthető ügyintézést eredményez majd. 

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke az elmúlt évet az új perrendek évének nevezte. Hangsúlyozta, az idén hatályba lépett polgári és közigazgatási perrendtartás új szabályai alapjaiban formálják át a korábbiakat. Idén pedig hatályba lép a büntető perrendtartási törvény is, ezért az elmúlt év főként a felkészülés jegyében telt.  

Tavaly a Kecskeméti Törvényszékre és az illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságokra, vagyis Bács-Kiskun megyébe 62 ezer ügy érkezett, országosan, az összes ügyet tekintve minden huszonharmadik – ismertette. 

Hangsúlyozta: az ítélkezés időszerűnek mondható, hiszen a járásbíróságokon egy éven belül befejeződött a büntetőügyek több mint 71 százaléka, a polgári és gazdasági perek mintegy 88 százaléka, valamint a közigazgatási és munkaügyi peres ügyek csaknem 93 százaléka. A Kecskeméti Törvényszék járásbíróságain sehol nem haladja meg a két éven túli ügyek aránya az 5 százalékot – emelte ki. 

[htmlbox BDT]

 

Bicskei Ferenc történelmi jelentőségűnek nevezte azt a kormányzati bérrendezési intézkedést, amely hosszú évek elmaradását rendezte, és szinte minden igazságügyi alkalmazottat érintett. Bízik benne, hogy ezt hamarosan a bírói karban is hasonló felzárkóztatási intézkedés követi majd – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

A gyűlölet dimenziói – egy konferencia tanulságai

A gyűlöletbeszéd témája nem is lehetne időszerűbb: a gyűlöletkeltő megszólalások, online tartalmak a mindennapok részévé váltak. Az átalakuló nyilvánosság, azon belül is különösen a közösségi média, a radikalizálódó politikai szereplők, a társadalmi és gazdasági válságok, a járványok és háborúk mind fokozzák a gyűlöletbeszédet, illetve felgyorsítják a terjedését. A sértő és gyűlölködő beszéd nemcsak a kisebbségi csoportokat és tagjait érinti, hanem az egész társadalmat. Az ellene való fellépés mindannyiunk közös feladata és felelőssége. A gyűlöletbeszéddel szembeni és a kisebbségi jogokért való kiállás ezért valójában a demokráciáért való küzdelem.