EB: ilyenkor járhat kiegészítő védelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy menekült, aki hazájában kínzás áldozatává vált, abban az esetben részesülhet úgynevezett kiegészítő védelemben másutt, ha visszaküldése esetén további veszély fenyegeti, vagy szándékosan megtagadják tőle a fizikai vagy mentális egészségi állapotának megfelelő ellátásokat – foglalt állást az Európai Unió Bírósága kedden.


Az ügy előzménye, hogy egy Srí Lanka-i állampolgár menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Nagy-Britanniában. Arra hivatkozott, hogy a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szakadár szervezetet tagjaként a helyi biztonsági erők fogva tartották és megkínozták, visszatérése esetén pedig további rossz bánásmód fenyegeti. Indoklásában az is szerepelt, hogy az elszenvedett kínzás következményeit viseli, és poszttraumatikus stressz szindrómában, valamint depresszióban szenved. A brit hatóságok a kérelmet elutasították, mert nem tudták megerősíteni, hogy a kérelmezőt további veszély fenyegetné, ha hazatér.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében aláhúzta: ha az érintettet visszaküldése esetén csak egészségi állapotának további romlása fenyegeti, az nem elegendő indok ahhoz, hogy kiegészítő védelemben részesüljön az Európai Unió területén. Azt azonban az ügyben eljáró brit bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy az érintettől hazájában szándékosan megtagadják a korábban elkövetett kínzások fizikai és mentális utóhatásainak kezelését – közölte az uniós bíróság.

A menekültekről szóló Genfi Egyezményre támaszkodó uniós irányelv szerint kiegészítő védelemben részesülhet minden olyan bevándorló, aki nem rendelkezik menekültstátusszal, azonban a származási országában olyan súlyos fenyegetésnek van kitéve, mint a halálbüntetés, a kínzás, az embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy más büntetések. A kiegészítő védelemben részesülők határozott időtartamra szóló, tartózkodásra jogosító engedélyt kapnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. december 6.

Bővül a kollektív igényérvényesítés köre Magyarországon

A parlamenti zárószavazás célegyeneséhez közeledik az az uniós jogalkotási gyökerű törvénymódosítási javaslatcsomag, amely nyomán újabb átfogó jogszabálymódosításra kerülhet sor a fogyasztóvédelmi jog területén. Az esetleges módosítás egyúttal új, a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló eszközök alkalmazásának lehetőségét is megteremtheti, illetve a fogyasztóvédelmi érdekérvényesítést tekintve is változásokat hozhat – többek között ezekre hívja fel a figyelmet Molnár Levente, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje.