EB: ilyenkor járhat kiegészítő védelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy menekült, aki hazájában kínzás áldozatává vált, abban az esetben részesülhet úgynevezett kiegészítő védelemben másutt, ha visszaküldése esetén további veszély fenyegeti, vagy szándékosan megtagadják tőle a fizikai vagy mentális egészségi állapotának megfelelő ellátásokat – foglalt állást az Európai Unió Bírósága kedden.


Az ügy előzménye, hogy egy Srí Lanka-i állampolgár menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Nagy-Britanniában. Arra hivatkozott, hogy a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szakadár szervezetet tagjaként a helyi biztonsági erők fogva tartották és megkínozták, visszatérése esetén pedig további rossz bánásmód fenyegeti. Indoklásában az is szerepelt, hogy az elszenvedett kínzás következményeit viseli, és poszttraumatikus stressz szindrómában, valamint depresszióban szenved. A brit hatóságok a kérelmet elutasították, mert nem tudták megerősíteni, hogy a kérelmezőt további veszély fenyegetné, ha hazatér.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében aláhúzta: ha az érintettet visszaküldése esetén csak egészségi állapotának további romlása fenyegeti, az nem elegendő indok ahhoz, hogy kiegészítő védelemben részesüljön az Európai Unió területén. Azt azonban az ügyben eljáró brit bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy az érintettől hazájában szándékosan megtagadják a korábban elkövetett kínzások fizikai és mentális utóhatásainak kezelését – közölte az uniós bíróság.

A menekültekről szóló Genfi Egyezményre támaszkodó uniós irányelv szerint kiegészítő védelemben részesülhet minden olyan bevándorló, aki nem rendelkezik menekültstátusszal, azonban a származási országában olyan súlyos fenyegetésnek van kitéve, mint a halálbüntetés, a kínzás, az embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy más büntetések. A kiegészítő védelemben részesülők határozott időtartamra szóló, tartózkodásra jogosító engedélyt kapnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.