Megvalósul a vesztegetés, ha visszaadják a pénzt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria két rendőr ügyét vizsgálta, akik megbuktak elfogadták a vesztegetést, majd gyanút fogva visszaadták a pénzt, azonban intézkedési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

Az alapügy

Az irányadó tényállás szerint a védelmi tiszt rövid alkudozás után 50.000 forintot adott át a vádlottaknak egy iratgyűjtőben azért, hogy a kötelességüket megszegjék. A vádlottaknak gyanús lett a védelmi tiszt viselkedése, ezért a korábban tőle már átvett készpénzt visszaadták és közölték vele, hogy nem tesznek ellene feljelentést, nem fogják a nyilvántartásban leellenőrizni, majd elküldték a helyszínről, és a történteket nem jelentették.

E tényállás alapján azonban a vádlottak a vesztegetési pénzt elfogadták, mégpedig azért, hogy az őket terhelő intézkedési kötelezettségüknek ne tegyenek eleget. Ezt követően feljelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget, a gépjármű nyilvántartást nem ellenőrizték, és a védelmi tisztet a helyszínről elküldték. Ezen a tényen nem változtat, hogy a jogtalan előny elfogadása és a hivatali kötelességszegés közötti rövid időben a pénzt visszaadták az aktív vesztegetést elkövető védelmi tisztnek. A büntető törvény által minősített esetként meghatározott eredmény ugyanis – a hivatali kötelességszegés – megvalósult.

A törvényszék katonai tanácsa a volt rendőr őrmester I. rendű és a volt rendőr törzsőrmester II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért őket külön-külön egy év hat hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, ötven napi tétel pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte.

Az I. rendű vádlott tekintetében első fokon jogerőre emelkedett ítéletet a II. rendű vádlott védője által bejelentett védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlottakat felmentette.

A másodfokú ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő másodfellebbezést a II. rendű vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés és lefokozás alkalmazása érdekében.

[htmlbox BDT]

Véleménye szerint tévedett a másodfokú katonai tanács, amikor azt fejtette ki, hogy a megbízhatósági vizsgálat során a tárgyalótisztnek nem volt valós vesztegetési szándéka, ezért a cselekmény nem tudta kifejteni azt a káros hatást, amelynek alapján veszélyes lenne a társadalomra. Kiemelte nem vitás, hogy a megbízhatósági vizsgálat keretei között korrupciós bűncselekmény valósult meg, a védelmi tiszt a vádlottakra nem gyakorolt nyomást, így a büntető feljelentés és az elsőfokú büntetőjogi felelősségre vonás törvényes volt.

Megítélése szerint téves a másodfokú bíróság azon álláspontja, miszerint a vád tárgyává tett cselekmény objektív, absztrakt törvényi tényállásban kifejeződő társadalomra veszélyessége a jelen ügyben nem mutatható ki, így a Btk. 4. §-a szerinti bűncselekmény fogalom egyik elemének hiányában az elsőfokú ítélet történeti tényállásában rögzített elkövetői magatartás bűncselekményként nem értékelhető.

Ezért indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla katonai tanácsa ítéletét megváltoztatva a II. rendű vádlott bűnösségét a hivatali vesztegetés elfogadásának állapítsa meg, és vele szemben szabjon ki próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és lefokozást.

A Kúria ítélete

Az ügyészi másodfellebbezés alapos.

Az ítélőtábla katonai tanácsa a felmentő ítéletét lényegében a Kúria elvi bírósági határozatként közzétett döntésére alapozta, azonban nem vette figyelembe, hogy az elvi bírósági határozatként közzétett ügyben és a jelen ügyben elbírált cselekmény között több lényeges különbség is van.

A jelen ügyben egyértelmű volt, hogy a védelmi tiszt szándékosan provokatív magatartása azt kívánta ellenőrizni, hogy a vádlottak a közterületi korrupcióval érintettek-e. A megbízhatósági vizsgálat az előzetesen ügyész által engedélyezett tervnek megfelelően zajlott le. Az elvi határozatban a Kúria leszögezte: Az állam jogosult, de egyben köteles is ellenőrizni, hogy rendvédelmi szerveinek személyi állománya mennyiben alkalmas feladatai ellátására. A megbízhatósági vizsgálatnak az Rtv.-ben történő szabályozásával a jogalkotó a vizsgálatot lefolytató, és mást bűncselekmény elkövetésére felbujtó védelmi tiszt részéről egy büntethetőséget kizáró okot teremtett. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt bűncselekmény esetén a büntetőeljárás megindításának nincs akadálya, sőt az Rtv. alapján, ha a megbízhatósági vizsgálat során bűncselekmény gyanújára utaló adat merül fel, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a megbízhatósági vizsgálat befejezését követően haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező szervnél. A feljelentés a Be. alapján is kötelező.

Ezért a Kúria az ügyészi másodfellebbezésnek helyt adva a II. rendű vádlott büntetőjogi hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében megállapította.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A minősítés körében a Kúria a következőkre mutat rá:

Az I. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. A másodfokú bíróság a bűnösség tekintetében elfoglalt téves álláspontja miatt azonban a fellebbezéssel nem érintett I. rendű vádlottat szintén felmentette. E felmentő rendelkezés ellen azonban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – az ítélőtábla szabályszerű kioktatása ellenére – nem jelentett be másodfellebbezést.

Az ügyészi másodfellebbezésben az I. rendű vádlott tekintetében előterjesztett indítványának azonban nincs törvényi alapja. A harmadfokú bírósági eljárás szabályai között nincs rendelkezés arról, hogy ha a másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett vádlottat a Be. 349. § (2) bekezdése alapján mentette fel, ám a rendelkezése tévesnek bizonyult, mi a teendője a harmadfokú bíróságnak. Ilyen speciális rendelkezés hiányában a másodfokú bírósági eljárás szabályai irányadók a harmadfokú eljárásban is, ezért itt is érvényesül, hogy a fellebbezés az ítélet jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a másodfokú (jelen esetben a harmadfokú) bíróság a fellebbezés folytán felülbírál.

Figyelemmel tehát arra, hogy a másodfokú ügyész a tévesen, felmentett I. rendű vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, a harmadfokú felülbírálat e vádlottra nem terjedhet ki. A harmadfokú eljárásban a másodfokú felmentő rendelkezés mellőzésének lehetőségét a törvény nem ismeri, az ügyészi indítványnak megfelelő harmadfokú döntés ezért a súlyosítási tilalomba ütközne. A Kúria ezért az I. rendű vádlott vonatkozásában a felülbírálatot mellőzte.

A Kúria az ügyet összefoglalva az alábbi elvi döntéseket hozta:

I. A szabályszerűen lefolytatott és dokumentált megbízhatósági vizsgálat során a közlekedésrendészeti járőr által a közlekedési szabálysértést elkövető védelmi tiszt által felajánlott jogtalan előny elfogadása megvalósítja a Btk. szerinti hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményt.
II. Ha a jogtalan előny elfogadása mellett a rendőr a kötelező intézkedést elmulasztja, azzal hivatali kötelezettségét megszegi, akkor is, ha a vesztegetési pénzt a rendőr visszaadja.
III. Ügyészi fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság által tévesen felmentett vádlott bűnösségét a harmadfokú bíróság nem állapíthatja meg, és törvényi felhatalmazás hiányában nem mellőzheti a másodfokú bíróság ítéletének téves felmentő rendelkezését sem.

(lb.hu)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 30.

A Google egyértelműbb tájékoztatást vállalt az uniós hatóságok nyomására

Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok elérték, hogy a Google a jövőben világosabb és pontosabb tájékoztatást nyújtson felületein. Az óriáscéget néhány éve a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is egyértelműbb kommunikációra kötelezte, jelenleg pedig erőfölényes vizsgálatot folytat vele szemben.

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.