Megvalósul a vesztegetés, ha visszaadják a pénzt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria két rendőr ügyét vizsgálta, akik megbuktak elfogadták a vesztegetést, majd gyanút fogva visszaadták a pénzt, azonban intézkedési kötelezettségüknek nem tettek eleget.


Az alapügy

Az irányadó tényállás szerint a védelmi tiszt rövid alkudozás után 50.000 forintot adott át a vádlottaknak egy iratgyűjtőben azért, hogy a kötelességüket megszegjék. A vádlottaknak gyanús lett a védelmi tiszt viselkedése, ezért a korábban tőle már átvett készpénzt visszaadták és közölték vele, hogy nem tesznek ellene feljelentést, nem fogják a nyilvántartásban leellenőrizni, majd elküldték a helyszínről, és a történteket nem jelentették.

E tényállás alapján azonban a vádlottak a vesztegetési pénzt elfogadták, mégpedig azért, hogy az őket terhelő intézkedési kötelezettségüknek ne tegyenek eleget. Ezt követően feljelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget, a gépjármű nyilvántartást nem ellenőrizték, és a védelmi tisztet a helyszínről elküldték. Ezen a tényen nem változtat, hogy a jogtalan előny elfogadása és a hivatali kötelességszegés közötti rövid időben a pénzt visszaadták az aktív vesztegetést elkövető védelmi tisztnek. A büntető törvény által minősített esetként meghatározott eredmény ugyanis – a hivatali kötelességszegés – megvalósult.

A törvényszék katonai tanácsa a volt rendőr őrmester I. rendű és a volt rendőr törzsőrmester II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, ezért őket külön-külön egy év hat hónap, végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, ötven napi tétel pénzbüntetésre és lefokozásra ítélte.

Az I. rendű vádlott tekintetében első fokon jogerőre emelkedett ítéletet a II. rendű vádlott védője által bejelentett védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a vádlottakat felmentette.

A másodfokú ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség terjesztett elő másodfellebbezést a II. rendű vádlott bűnösségének megállapítása és vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés és lefokozás alkalmazása érdekében.

[htmlbox BDT]

Véleménye szerint tévedett a másodfokú katonai tanács, amikor azt fejtette ki, hogy a megbízhatósági vizsgálat során a tárgyalótisztnek nem volt valós vesztegetési szándéka, ezért a cselekmény nem tudta kifejteni azt a káros hatást, amelynek alapján veszélyes lenne a társadalomra. Kiemelte nem vitás, hogy a megbízhatósági vizsgálat keretei között korrupciós bűncselekmény valósult meg, a védelmi tiszt a vádlottakra nem gyakorolt nyomást, így a büntető feljelentés és az elsőfokú büntetőjogi felelősségre vonás törvényes volt.

Megítélése szerint téves a másodfokú bíróság azon álláspontja, miszerint a vád tárgyává tett cselekmény objektív, absztrakt törvényi tényállásban kifejeződő társadalomra veszélyessége a jelen ügyben nem mutatható ki, így a Btk. 4. §-a szerinti bűncselekmény fogalom egyik elemének hiányában az elsőfokú ítélet történeti tényállásában rögzített elkövetői magatartás bűncselekményként nem értékelhető.

Ezért indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla katonai tanácsa ítéletét megváltoztatva a II. rendű vádlott bűnösségét a hivatali vesztegetés elfogadásának állapítsa meg, és vele szemben szabjon ki próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést és lefokozást.

A Kúria ítélete

Az ügyészi másodfellebbezés alapos.

Az ítélőtábla katonai tanácsa a felmentő ítéletét lényegében a Kúria elvi bírósági határozatként közzétett döntésére alapozta, azonban nem vette figyelembe, hogy az elvi bírósági határozatként közzétett ügyben és a jelen ügyben elbírált cselekmény között több lényeges különbség is van.

A jelen ügyben egyértelmű volt, hogy a védelmi tiszt szándékosan provokatív magatartása azt kívánta ellenőrizni, hogy a vádlottak a közterületi korrupcióval érintettek-e. A megbízhatósági vizsgálat az előzetesen ügyész által engedélyezett tervnek megfelelően zajlott le. Az elvi határozatban a Kúria leszögezte: Az állam jogosult, de egyben köteles is ellenőrizni, hogy rendvédelmi szerveinek személyi állománya mennyiben alkalmas feladatai ellátására. A megbízhatósági vizsgálatnak az Rtv.-ben történő szabályozásával a jogalkotó a vizsgálatot lefolytató, és mást bűncselekmény elkövetésére felbujtó védelmi tiszt részéről egy büntethetőséget kizáró okot teremtett. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt bűncselekmény esetén a büntetőeljárás megindításának nincs akadálya, sőt az Rtv. alapján, ha a megbízhatósági vizsgálat során bűncselekmény gyanújára utaló adat merül fel, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a megbízhatósági vizsgálat befejezését követően haladéktalanul feljelentést tesz a hatáskörrel rendelkező szervnél. A feljelentés a Be. alapján is kötelező.

Ezért a Kúria az ügyészi másodfellebbezésnek helyt adva a II. rendű vádlott büntetőjogi hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében megállapította.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A minősítés körében a Kúria a következőkre mutat rá:

Az I. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. A másodfokú bíróság a bűnösség tekintetében elfoglalt téves álláspontja miatt azonban a fellebbezéssel nem érintett I. rendű vádlottat szintén felmentette. E felmentő rendelkezés ellen azonban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – az ítélőtábla szabályszerű kioktatása ellenére – nem jelentett be másodfellebbezést.

Az ügyészi másodfellebbezésben az I. rendű vádlott tekintetében előterjesztett indítványának azonban nincs törvényi alapja. A harmadfokú bírósági eljárás szabályai között nincs rendelkezés arról, hogy ha a másodfokú bíróság a fellebbezéssel nem érintett vádlottat a Be. 349. § (2) bekezdése alapján mentette fel, ám a rendelkezése tévesnek bizonyult, mi a teendője a harmadfokú bíróságnak. Ilyen speciális rendelkezés hiányában a másodfokú bírósági eljárás szabályai irányadók a harmadfokú eljárásban is, ezért itt is érvényesül, hogy a fellebbezés az ítélet jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a másodfokú (jelen esetben a harmadfokú) bíróság a fellebbezés folytán felülbírál.

Figyelemmel tehát arra, hogy a másodfokú ügyész a tévesen, felmentett I. rendű vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, a harmadfokú felülbírálat e vádlottra nem terjedhet ki. A harmadfokú eljárásban a másodfokú felmentő rendelkezés mellőzésének lehetőségét a törvény nem ismeri, az ügyészi indítványnak megfelelő harmadfokú döntés ezért a súlyosítási tilalomba ütközne. A Kúria ezért az I. rendű vádlott vonatkozásában a felülbírálatot mellőzte.

A Kúria az ügyet összefoglalva az alábbi elvi döntéseket hozta:

I. A szabályszerűen lefolytatott és dokumentált megbízhatósági vizsgálat során a közlekedésrendészeti járőr által a közlekedési szabálysértést elkövető védelmi tiszt által felajánlott jogtalan előny elfogadása megvalósítja a Btk. szerinti hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekményt.
II. Ha a jogtalan előny elfogadása mellett a rendőr a kötelező intézkedést elmulasztja, azzal hivatali kötelezettségét megszegi, akkor is, ha a vesztegetési pénzt a rendőr visszaadja.
III. Ügyészi fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság által tévesen felmentett vádlott bűnösségét a harmadfokú bíróság nem állapíthatja meg, és törvényi felhatalmazás hiányában nem mellőzheti a másodfokú bíróság ítéletének téves felmentő rendelkezését sem.

(lb.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké a parlament

Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. A kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság megüresedő helyére.

2024. február 26.

Az EU elfogadta az azonnali fizetésről szóló rendeletet

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az euróban történő azonnali átutalásokat lehetővé tevő rendeletet az EU-ban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban – közölte az uniós tanács hétfőn.