Alaptörvény-ellenes az ásotthalmi szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az AB szerint alaptörvény-ellenes a muszlim vallás gyakorlását, valamint a házasság és a család fogalmáról szóló véleményt korlátozó szabályozás.


Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette Ásotthalom Nagyközség közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletének azon paragrafusát, amely szerint tilos közterületen – többek között – a müezzin tevékenysége, a burka és a csador viselése, valamint bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be.

Az alapvető jogok biztosának indítványára soron kívüli eljárásban döntött az Alkotmánybíróság arról, ellentétes-e az Alaptörvénnyel az ásotthalmi önkormányzat rendeletének indítvánnyal támadott szabályozása. A támadott szabályozást Ásotthalom képviselő-testülete tavaly novemberben hirdette ki.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást, mivel az Alaptörvény alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A közvetlenül alapjogokat érintő, illetve korlátozó helyi önkormányzati rendeletben történő szabályozás ugyanis oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkormányzatonként eltérő feltételek mellett valósulhatna meg.

 

A testület az indítványt megalapozottnak találta, és kimondta: a támadott szabályozás „több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza”. A rendelkezés részben a muszlim vallás gyakorlását és az egyének vallásos meggyőződésének kinyilvánítását korlátozza, részben pedig a véleménynyilvánítás szabadságának törvényben megállapított korlátain kívül önkormányzati rendeletben további belső, értékalapú korlátokat állít fel.

Az Alkotmánybíróság határozata értelmében Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete közvetlenül az alapjogokat érintő, korlátozó szabályozást alkotott önkormányzati rendeleti szinten. Az alapvető jogok biztosa által támadott szabályozás tehát nem felel meg az Alaptörvényben foglalt, törvényi szabályozási szintet előíró rendelkezésnek, ezért alaptörvény-ellenes, és azt az Alkotmánybíróság – a fő szabálytól eltérően, súlyosságára tekintettel – a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Dr. Czine Ágnes, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, Dr. Juhász Imre, Dr. Pokol Béla, Dr. Stumpf István, és Dr. Szívós Mária alkotmánybíró.

Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege itt olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.