Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés november 8-án megtartja a zárószavazást az alaptörvény hetedik módosításáról, amely kizárná, hogy az Európai Unió felső korlát nélkül hajthasson végre kényszerbetelepítést Magyarországra – erősítette meg csütörtöki sajtótájékoztatóján a parlament törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke.
Gulyás Gergely kijelentette: a kormánypárok a változtatást olyan nemzeti ügynek tekintik, ahol nincs helye különböző pártérdekeknek, és ha az nem kap megfelelő támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem képesek túllépni saját hatalmi érdekeiken.
A kormánypárti politikus visszautasította a Jobbik által megfogalmazott „zsarolást”. Mint fogalmazott, mindegy, hogy az általuk felvetett kérdésben kinek van igaza, a két ügy nem kapcsolható össze. Ezzel arra utalt, hogy az ellenzéki párt a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte az alaptörvény-módosítás támogatását.
Gulyás Gergely emlékeztetett a Jobbik elnökének áprilisi álláspontjára, amikor Vona Gábor is hazaárulónak tekintette azokat, akik nem szavazzák meg az alaptörvény módosítását. Emiatt hangot adott azon véleménynek, miszerint a Jobbik most csak kifogásokat keres az elutasításra.
„Meggyőződésünk és reményünk, hogy a Jobbik gyáva ahhoz, hogy ne szavazza meg az alaptörvény-módosítást” – fogalmazott, hozzátette ugyanakkor: számítanak az LMP képviselőire is, és arra, hogy még az MSZP-ben is vannak, akik támogatják a nemzeti ügyet, bár, mint fogalmazott, az elmúlt hetekben tanúsított magatartásuk nem ad erre okot.
November 8-án mindenki választ kap arra, hogy a migráció ügyében melyik politikai erő hol áll – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely elmondta: a törvényalkotási bizottság csütörtökön ugyan éles vita mellett tárgyalta meg, de egyhangúlag fogadta el az alaptörvény-módosításhoz benyújtott kompromisszumos változtatást.
A napirend tárgyalásakor az MSZP és az LMP képviselői sem voltak jelen.
Gulyás Gergely leszögezte: a hetedik módosítás a választópolgárok október 2-án kinyilvánított akaratát képezi le, kizárva, hogy Magyarországot a közösségi és a nemzetközi joggal ellentétes módon az Európai Unió felső korlát nélküli betelepítés elfogadására kényszerítse. „Úgy gondoljuk, ez szükséges ahhoz, hogy az országot meg tudjuk védeni mindattól a veszélytől, amelyet a migráció jelent Európa egészére és az ország számára” – fűzte hozzá.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön egy olyan módosítást fogadott el az előterjesztéshez, amely kimondja, hogy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A kezdeményezést a bizottság ülésén a Jobbik üdvözölte, képviselői azonban jelezték, hogy csak feltételük teljesülése esetén támogatják az alaptörvény módosítását.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!